A szem felépítését csak azután értették meg, miután megalkották az első optikai műszereket. Hasonlóképp történt a hallás szervével is: a Corti-féle szerv úgy jelenik meg előttünk, mint egy sajátos húros hangszer fokozatos átmenetekkel, a hárfa vagy a zongora mintájára. Az emberi agyban végbemenő legfinomabb folyamatokat, értelmi tevékenységünk fiziológiai alapjait a korábban megismert elektromos és mágneses jelenségekkel és ezek technikai alkalmazásaival való analógia alapján fogjuk fel. Nem tekinthető véletlennek, hogy L P. Pavlov az agy reflextevékenységének elemzése során oly gyakran alkalmazta az elektromosság fizikájának és az elektrotechnikának a terminológiáját. A kibernetika eredményei pedig már ma kétségtelenül sok vonatkozásban megvilágították az állati és emberi agy működését, s a továbbiakban nyilván még több fényt derítenek erre.
Az ember kívülre irányuló cselekvései (például a munka során végzett izommozgások vagy a beszédszervek mozgásai a kommunikáció folyamatában) a visszacsatolás elve alapján visszatükröződnek agyában, és a külső tárgyakkal együtt szükségszerű feltételét alkotják az egyén önszabályozásának, és ezáltal fontos szerepet játszanak az öntudat kialakulásában.
A sajátszerűen emberi tevékenység feltételezi eredményének az őt irányító cél alakjában való, előzetes figyelembevételét. A tevékenység során mind tárgya, mind ő maga megváltozik. Ilyen körülmények között, hogy adekvátan követhesse a dolgok logikáját, a szubjektumnak is állandóan operálnia kell gondolatban a cél képmásával. Az ember fejében állandóan végbemegy a feltételezett cél és a kapott eredmény, a cél és az eszköz összevetésének, továbbá a cél-eszköz-eredmény korrekciójának folyamata.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány