A fertőző betegségek különbözőképpen csoportosíthatók, (pl. kórokozók, klinikai tünetek stb. alapján). Járványtani szempontból az olyan felosztás a legcélszerűbb, amelyekben az egy-egy csoportba sorolt betegségek általános járványtani sajátságai azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. Ezt az elvet tekintetbe véve a fertőző betegségeket a következőképpen csoportosítjuk:
A fertőzőforrás alapján két nagy csoportot különböztetünk meg: az emberről-emberre terjedő betegségeket (antroponózisok) és az állatról emberre terjedőket (zoonózisok vagy más néven antropozoonózisok).
Emberről-emberre terjedő fertőző betegségek (antroponózisok):
Az emberről-emberre terjedő fertőző betegségeket a kórokozók szervezetbeli megtelepedése, az ennek megfelelő terjedési mechanizmus és a kórokozók alapvető biológiai sajátságai alapján soroljuk további csoportokba, amelyek a következők:
– a gyomor-bélcsatornán át terjedő (enterális, vagy bélfertőzések), – a légutakon keresztül terjedő
– a vérpálya útján terjedő (hematogén), – a kültakarón át terjedő
– és az egészségügyi ellátással kapcsolatos (nozokomiális) fertőzések.
A gyomor-bélcsatornán át (enterális úton) terjedő fertőző betegségek
A kórokozó rendszerint a beteg (kórokozó-hordozó) ember belében tartózkodik és innen az ürülékkel kerül a külvilágba. A külső környezetből közvetlen érintkezés révén (amiben a piszkos kéz a legfontosabb terjesztő), ivóvíz, tej, s egyéb élelmiszerek közvetítésével a szájon át kerül egy másik ember szervezetébe. Legyek is terjeszthetik a fertőzést.
A szájon át a gyomor-bélcsatornába jutott kórokozók különbözőképpen fejthetik ki megbetegítő hatásukat. Egyesek a gyomor-bélcsatornában maradnak és ott okoznak kóros elváltozásokat. Mások felszívódó exotoxinjaikkal egyéb szerveket is megbetegítenek. Végül vannak olyan kórokozók, amelyek a bélfalon át a vér- és nyirokutakba jutnak és ily módon kerülnek arra a helyre, ahol tüneteket okoznak.