Az émelygés a gyomorból kiinduló kellemetlen érzés, ami rossz közérzettel, étvágytalansággal, levertséggel jár együtt. Különböző agyterületek sokfajta ingerlése válthat ki émelygést. Az agyból az ingerületek a tízedik agyideghez jutnak. Ez az ideg különösen a nyaki, mellkasi és hasi zsigereket látja el információkkal. Ha az ideg a gyomorra fejti ki hatását, fokozhatja a gyomorsavtermelést, ami többek közt émelygést is okoz. Az émelygés más tünetekkel, például hányingerrel is párosulhat. Sok esetben csak múló kellemetlenség, de utalhat súlyos, veszélyes betegségre is. Az émelygésnek számos oka lehet. Kiválthatják külső tényezők, és lehetnek olyan okai, amelyek az illető állapotából adódnak. A rossz levegő gyakran okoz émelygést. Főképpen olyan zárt helyiségekben kezdhetünk émelyegni, ahol sok ember tartozódik egyszerre, főleg, ha t9bben dohányoznak is. Az olyan pszichikai ingerek, minta félelem vagy az undor bizonyos ételektől vagy állatoktól, kellemetlen szagok gyakran váltanak ki émelygést. Fertőzések gyakorta okoznak gyomornyálkahártya gyulladást, amelynek a súlyosabb panaszok mellet szintén jellemző tünete az émelygés. Gyomorhurutot kiválthat nagyon forró vafy nagyon hideg étel, túl sok alkohol fogyasztása, a gyomor túl terhelése, az elégtelen rágás. HA valaki hirtelen rosszul lesz és émelyegni kezd a gyomra, viszonylag hamar rendeződi ka közérzete, ha lefekszik. Ez a tény arra utal, hogy az émelygés kialakulásában a felborult egyensúlyállapot is szerepet játszik. Gyakorlatilag az egyensúlyérzékte ható, vagyis a szédüléssel járó funkciónális zavarokat, például a rossz agyi keringést, a látással és hallásal kapcsolatos betegségeket émelygés is kisérheti.