LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A rúzs a mai formájában viszonylag új találmány. A francia Guerlain cég 1883-ban az amszterdami világkiállításon mutatta be „Erósz varázspálcáját”. Selyempapírba csomagolták, és mint luxuscikket, száz márkáért árulták. Tizennégy évvel később az amerikai Sears áruházlácban már fél dollárért meg lehetett kapni. Igazi világhódító útjukat csak az első világháború után kezdték meg a festett ajkak.
Arról, hogy a századelőn valójában miből is készítették a rúzst, sok jót nem lehetett hallani. Alkotóelemei között valószínűleg nemcsak a szóbeszéd szerint volt tetűvér és összezúzott bogártetem. Ezek után csodálkozni sem lehet azon, hogy 1924-ben a New York-i egészségügyi intézet betiltotta a rúzst, és nemcsak azért, mert attól féltek, hogy a nőket megfertőzi, hanem azért is, hogy a megcsókolt férfiak se mérgeződjenek meg….
De a rúzs karrierje megállíthatatlan volt.
A hollywoodi dívák gondoskodtak arról, hogy mindaz, ami a filmvásznon divatba jött, a rajongókat se hagyja hidegen. A húszas években Louise Brooks sötét Harlekin-szájával úttörőként szerepelt a kozmetikai trendben, a 30-40-es években a kontúrok Marlene Dietrichet követték, egészen a szájzugig vitték a rúzst.
Később a színpaletta ragyogó narancs- és rózsaárnyalattal egészült ki.
A rúzzsal szemben még maga Hitler is tehetetlennek bizonyult, pedig ő azt vallotta, hogy egy német nő nem sminkeli magát. Ám, amikor a használatát betiltotta, a hadfelszerelések gyártásában dolgozó nők sztrájkba kezdtek. Ma csak Németországban több mint 300 millió rúzst adnak el évente.
