LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az észlelet az érzetekből nő ki, amelyek mindig megelőzik. Ha egyszerűen hallunk egy csattanást, ez érzékelési folyamat. Ha viszont ezt a csattanást forrásával – mondjuk egy lezuhanó fatörzzsel – egységben tükrözzük vissza, akkor észleléssel állunk szemben. Érzet létezhet az észlelet előtt és azon kívül, észlelet viszont se nem jöhet létre, se nem létezhet érzet nélkül. Az észlelet már érzetek komplexumából álló, strukturált képmás. Például tapintási észlelet létrejöttéhez a következő típusú érzetek járulnak hozzá: tapintási bőrérzetek, a bőrfelület hő- és fájdalom-érzetei és az izom- s edényrendszer érzetei. A szem egyidejűleg több különálló tulajdonságot tükröz vissza, amelyeknek szintézise – miután kapcsolatba kerültek egymással – bonyolult komplexumot alkot: a dolog vizuális képmását. Az érzéki kép elemeinek ez a meghatározott módon kialakított szintézise képezi e képmás struktúráját.
Az észlelet a tudat fejlődésének már magasabb fokát jelenti, és lényegesen különbözik az érzetektől. Az eleven, konkrét észlelésben a tárgy a maga tagolatlan totalitásában tudatosul. A tárgy tudatosításának további folyamatában immár a részletekbe „merülünk bele”, megismerjük egyes tulajdonságait, kapcsolatait, amelyeket az analitikus gondolkodás útján emelünk ki az egészből. Majd a tudat még magasabb, fogalmi szintre emelkedik, az egészként vett tárgy lényegét tükrözi vissza, de úgy, hogy megőrzi annak belső differenciálódását. Az emberi észleletet nem szabad úgy felfognunk, mintha puszta másolata lenne a rajtunk kívül létező dolgoknak. Az észlelet jellegére hatást gyakorol a társadalmi tapasztalat, más emberek befolyása. Az észlelés nemcsak szelektív, hanem konstruktív is. Például a tapintási képmás kialakításának döntő feltétele a kéz aktív mozgása. A pszichológiai kísérletek tanúsága szerint éppen ebben a mozgásban, a kéz és a tárgy kölcsönhatásának szukcesszív folyamatában alakul ki a tárgy egyes részeinek képmása. És nincs különösebb jelentősége annak, vajon a tárgy mozog-e a kézhez, vagy pedig, ellenkezőleg, a kéz a tárgyhoz viszonyítva. De a dolog mint egész egységes visszatükrözése, a többi dologtól való elkülönítése csak a vele való operálás aktív folyamatában válik lehetségessé.
