LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Bonaparte Napóleon bukása után a győztes hatalmak mindörökre el akarták törölni még az emlékét is a káplárból lett uralkodónak, aki volt olyan merész, hogy szembeszálljon a hagyományos európai dinasztiákkal. Elsősorban azonban annak a társadalmi megrázkódtatásnak, a francia forradalomnak a nyomait akarták eltüntetni, amely a történelem folyamán első ízben döntötte meg a monarchikus rendet. Azonban a Bastille, melyet a francia nép 1789-ben földig lerombolt, már nem épülhetett újjá, bármilyen hevesen forgatták a keresztet és a kardot az abszolutista monarchiák, a középkorban elveszített jogaikra hivatkozva. A forradalmi eszmék egész Európában elterjedtek, nem csupán demokratikus szabadságjogok nyomán, hanem az alávetett népek között, a nemzeti jogok terén is. A 19. század közepén a restauráció politikája már a végét járta. A nagyhatalmak versengések közepette nyilvánvalóvá vált, hogy a történelmet nem lehet feltartóztatni. A városok eközben tovább növekedtek, az ipari fejlődés révén megsokasodtak a gépek, a külvárosban kéménysorok magasodtak, s ezek árnyékában más társadalmi rétegek tűntek fel a történelem színpadán- vadonatúj követelésekkel, és elképzelésekkel. A polgárság arra törekedett, hogy eltávolítsa a hatalomból a régi hűbérurak leszármazottait, de megérezte, hogy most olyan eszmék sokaságának nyomába eredtek, amelyek olyan különös dolgokról szóltak, mint a szakszervezet, általános választójog, vagy nemzeti függetlenség. Még ha ez kevés is lett volna, a romantika végzett a szabályok zsarnokságával, és kinyilvánította az álmodozás szabadságát.
