Autizmus. Hippokratész idejében a sátáni erő megnyilvánulásának tartották, vannak akik karmikus büntetésként tartják számon, míg valójában ez egy ideg-fejlődési rendellenesség, melynek okait jelenleg is kutatják.
A tünetek 2-3 éves kor előtt jelentkeznek, de a különböző viselkedésmintázat miatt a diagnózis felállítása nehéz. Bizonyos jelenségek együttes megléte okot adhat a gyanúra a szülők számára már csecsemőkorban is. Ezek a tünetek a baba fejlődésének három területén jelenhetnek meg és a következőképpen mutathatnak eltérést az átlagtól:
A társas interakció területén
– Közönyösség a fizikai kontaktussal szemben, például amikor egy családtag megölelni próbálja a kicsit
– A szemkontaktus hiánya, az arc kifejezetlensége
– Közömbösség a hangokra, a csecsemő nem figyel és nem is utánozza azokat
A kommunikáció területén
– Gesztusok és gügyögő hangok hiánya 12 hónapos korban
– 18 hónaposan még egyetlen szót sem mond
– 24 hónaposan még nem beszélget 2 szavas mondatokban
– Azoknak a szavaknak az elfelejtése amiket korábban már megtanult
A viselkedési és érdeklődési formák területén
– Különös ragaszkodás tárgyakhoz, melyek elvétele zaklatottságot vált ki
– Ismétlődő viselkedések, mint a kezek, a fej vagy a test ritmikus mozgatása
– Átlagtól eltérő testtartás, lábujjhegyen járás
– Érintésre, hangokra való túlérzékenység
A mai ismert módszerek az autizmust nem képesek gyógyítani , ami nem jelenti azt, hogy kellő szakértelemmel, odafigyeléssel és a korai diagnózissal ne lehetne az autizmussal élők életkörülményein sokat javítani.
Ebben van hatalmas szerepe az anyának, akinek a feladata a család összetartása miután leküzdötte mindazt a „szégyent”, haragot és bánatot, amit a betegség felismerése hozott magával. Érdemes igénybe venni minden fizikai és szellemi segítséget ami körülveszi a családot, és nem belefeledkezni a túlzott egyszemélyes felelősségvállalásba.
A Korai Fejlesztő Központok felkeresése mellett a különböző terápiák (lovasterápia, zeneterápia, kézműves terápia, hidroterápia) is sokat segíthetnek a gyermek fejlődésében, így ezeket érdemesebb minél korábban elkezdeni. Mindezek mellett sok türelmet és az átlagosnál is több gondoskodást igényel az ebben a fejlődési zavarban élő, mely erőfeszítések gyümölcsét olyan – mások számára természetesnek tűnő – tudatos megnyilvánulásokban fogja az édesanya learatni, mint egy mosoly vagy egy ölelés.
…a gyermek lelke olyan, mint a tükör, mely váltakozva fordul új és új irányba, s fényt keres, nap, holdak, csillagok, vagy pislogó gyertyák fényét, mit önmagáról visszatükrözhessen… /Wass Albert/