A farmakoterápia jelentése: gyógyszeres kezelés. Az elhízottak, de a kezelőorvosaik, dietetikusaik is már régen várnak olyan gyógyszerekre, amelyekkel hathatósan segíteni lehetne a fogyókúrában. Annál is inkább, hiszen például Angliában a férfiak 30, a nők 60 százaléka próbálkozott már életében fogyókúrával, de 80 százalékuk eredménytelennek vallotta azokat. Egyes adatok szerint az USA-ban minden harmadik felnőtt ember fogyókúrázik, az egészségtelen életmód következtében kialakult elhízás miatt. Az elhízás gyógyszeres kezelése elég régi múltra nyúlik vissza. 1924-ben izolálták a hatóanyagot, az ephedra seneca nevű kínai növényből, majd később szintetikusan is előállították, és megismerték farmakológiai sajátságait. 1933-ban szintetizálták, majd 1938-ban felfedezték étvágycsökkentő hatását. Megkezdődött a fenil-metil-aminok kutatása, előállítása, melyekről utólag kiderült, hogy bizonyos fokig zsákutcába vezettek. Ezeknek a vegyületeknek ugyanis – kétségtelen étvágycsökkentő hatásuk mellett – a központi idegrendszert izgató, a szimpatikus aktivitást növelő hatásaik is vannak. Étvágycsökkentő hatásuk hasonló ahhoz az állapothoz, mint amikor valaki sűrű elfoglaltsága közepette időzavarban van, rengeteget dolgozik, intézkedik, ilyenkor általában nem is éhes, vagy elfelejt étkezni. Emellett ezek a szerek mintegy 20 százalékban függőséget, hozzászokást is okozhatnak. Napjainkban ezek a fogyókúrás gyógyszerek vénykötelesek, csak nagyon indokolt esetekben, magas túlsúly esetén ajánlott a szedésük és kizárólag folyamatos orvosi kontroll és ellenőrzés alatt alkalmazhatóak.