LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Szakértők szerint egy ember élete során akár háromszor is válthat szakmát, így érthető, hogy egy diploma vagy végzettség nem elegendő. Van, aki frissdiplomásként azonnal kopogtat egy másik tanintézmény kapuján, de van, aki az iskolapadot már régen hátrahagyta, mire újra rászánja magát a tanulásra. Közülük többeket riaszt a gondolat, hogy náluk jóval fiatalabbak közt küzdjenek meg a tankönyvek anyagával, a vizsgák izgalmaival. De általában győz az észérv: a tanulás előre visz, biztos nem válik a kárukra. Az új tananyag vagy a korábbi szakmához ad új ismereteket, bővíti a tudást, vagy teljesen új szakma elsajátítását teszi lehetővé.
Az új ismeretek megszerzésén túl egy főiskola vagy egyetem arra is jó, hogy új kapcsolatokra tegyünk szert, ezáltal esetleg álláslehetőséghez juthatunk vagy tanácsokat, tapasztalatokat gyűjthetünk.
Sokan vannak, akik puszta kihívásnak tekintenek egy új diplomaszerzést, önbizalmukat növelik azzal, hogy újra és újra meg tudnak felelni a szigorú vizsgakövetelményeknek. Mint valami trófeagyűjtés…
Van azonban két nagy továbbtanulástól visszatartó tényező. Az egyik az időhiány. Ha valaki attól fél, hogy munka és család mellett nem fér bele az iskola, célszerű a levelező oktatást választania. Itt többnyire hétvégén van csak tanítás, időt tulajdonképpen a vizsgaidőszakra kell szánni.
A másik akadály a borsos tandíj lehet. Mérlegelni kell, hogy a fizetős továbbtanulás megéri-e, lesz-e általa jobb állás, magasabb fizetés.
Ha valaki úgy dönt, hogy belevág, három úton indulhat el: alapképzés, mesterképzés és szakirányú továbbképzés.
Az alapképzés a bolognai rendszer első mérföldköve, amely diplomát ad. Ezután a felsőfok vagy mesterképzés következik, melynek során elmélyíthetők az eddig megszerzett ismeretek. Ezzel olyan diplomához lehet jutni, mint a régi típusú egyetemi diplomák. A szakirányú továbbképzés szintén a már megszerzett végzettségre épül, de nem ad diplomát, csupán speciális ismereteket tanúsító oklevél jár a végzés után.
