LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Vizsgálati anyagok vétele és laboratóriumba küldése.
A mikrobiológiai vizsgálatok eredményességének egyik alapfeltétele a szakszerű mintavétel és a vizsgálati anyagok idejekorán való eljuttatása a laboratóriumba. A vizsgálati anyagokat steril, a váladékjellegének megfelelő üveg vagy műanyag tartályba veszik és azt úgy küldik a laboratóriumba, hogy a váladék ezekből szállítás közben a környezetbe ki ne juthasson. A széklettartály kis kanalat tartalmaz, mellyel a székletből egy kis darabot a tartályba helyezünk. A torokból, az orrból és a bőr felszínéről, nyílt sebekből vékony fém, fa vagy műanyagpálca végére tekert vattával (ún. vattatamponnal) veszünk váladékot. A vért, a gerincvelői folyadékot és a mélyebben elhelyezkedő kóros folyamatok váladékát, gennyét a bőr vagy nyálkahártya átszúrása után műanyag (ún. egyszer használatos) fecskendőbe vesszük, és táptalajba vagy steril kémcsőbe fecskendezzük át. A gennymintákat gyakran magában a fecskendőben küldjük a laboratóriumba.
A vizsgálati anyag feldolgozásának általános szempontjai a laboratóriumban.
A laboratóriumba küldött vizsgálati anyag mikrobiológiai vizsgálatának két fő iránya van: a direkt módszer, amikor a váladékból magát a kórokozót mutatják ki, és az indirekt módszer, amikor a kórokozóval szemben termelődött ellenanyagokat mutatják ki, és így következtetnek a betegség kórokozójára. Ide soroljuk azt az eljárást is, amely a szervezet kórokozók hatására megváltozott érzékenységének kimutatását célozza (allergiás bőrpróbák).
Direkt módszerek. A kórokozó direkt kimutatására három lehetőség van: a mikroszkópos vizsgálat, a tenyésztés és az állatoltás.
Indirekt módszerek. Az ellenanyagok a fertőzéstől számított kb. 2 hét múlva jelennek meg a vérben, diagnosztikai felvilágosítást tehát csak akkor adnak.
