LifePress Életmód magazin
A bőrön a dörzsölésnek, vakarásnak megfelelő területen, néhány perc múlva jelentkező csalán. A tünet 10-12 perc múlva a legerősebb, ilyenkor heves viszketés kíséri. 1-3 óra múlva visszafejlődik.
2. Urticaria factitia tarda:
Amely elhúzódóan néhány óra múlva jelentkezik a bőr vakarásának helyén. Lehet családi halmozódású. Közvetítő anyaga a kinin. A reakció két fázisban zajlik, gyorsan visszafejlődik, de egy-két órával később ugyanazon a területen ismét fellángol, legerősebben a nyolcadik órában, és néha még 24 óra után is látható.
3. Nyomási urticaria:
A tartós nyomásnak kitett területeken (a talpon, tenyéren) alakul ki 3-8 óra elteltével. Eleinte viszket, később igen fájdalmas lehet. A bőr narancshéjszerűen duzzadttá, gyulladttá válik, elődomborodik.
4. Hideg urticaria:
A hideg víz vagy levegő hatására kialakuló gyulladás, amely az érintett testrész (többnyire a kéz, az arc, a nyak, a fül) múló ödémájában nyilvánul meg. Hideg folyadék hatására megduzzadhat az ajak, a nyelv és a garat nyálkahártyája is. Azoknál a betegeknél, akik hideg urticariára hajlamosak, a hideg fürdő hirtelen vérnyomásesést, sokkot okozhat.
5. Meleg urticaria:
A meleg fürdő vagy a testhőmérséklet emelkedésére (láz) keletkező csalánbetegség. Fizikai munka, láz, lelki izgalom is kiválthatja. A tüneteket feltehetően a hízósejtek fokozott meleg érzékenysége okozza.
7. Fény urticaria:
A napfénysugárzás után néhány perccel, a nap által ért területen keletkező csalán, amely egy órán belül eltűnik. A kiütések viszketés miatti vakarása felülfertőződést okozhat. Kiváltható gyulladáskeltő, pigmentációt okozó, továbbá a látható fénysugárral is. Lehet autoimmun- vagy a vérképzési betegség egyik első tünete, és okozhatja baktérium, elsősorban streptococcus-góc reakciója.
Az előzőekben felsorolt csalánbetegségeket kiváltó anyagok különböző módon kerülhetnek a szervezetbe:
• szájon át pl.: étel, gyógyszer
• injekció útján pl.: gyógyszer
• rovarcsípés
• belélegezve pl.: illatok, szőr, pollen (virágporok)
• bőrre kerülve pl.: tojás, állati nyál, kozmetikumok, vegyszerek, tisztítószerek
• fertőzés során pl.: baktérium-, gombafertőzés.
A helyileg kiváltható csalán:
A tüneteket ez esetben a különböző kémiai anyagok, növények, gyógyszerek bőrrel történő érintkezése után, az érintés helyén 20-60 perc múlva jelentkező csalángöbök jelentik. A kifejlődés mechanizmusában nagy szerepe van az adott szer ismételt használatának. A bőr sérülései a felszívódást lényegesen fokozzák. Különös figyelmet érdemel a kontakt csalánbetegség az ún. “ismeretlen eredetű” krónikus urticariás betegek eseteiben.
A contact urticaria jellegzetes, de olykor megtévesztő sajátossága, hogy a kiváltó anyag nemcsak a bőrre jutva, hanem a szájon át fogyasztva is előidézheti a tüneteket.
A contact urticaria tüneteit kiváltó anyagokat az alábbi csoportokba sorolhatjuk:
• -kémiai anyagok, környezeti allergének (ammónia, klórmész, fahéjsav, formaldehid, gumikemikáliák, Hypó, szalicilsav, vanillin, stb).
• -gyógyszerek (gyári készítmények – Vioform, penicillin, benzoesav, lanolin, szorbinsav).
• -állati anyagok (macska- kutyanyál, patkányszőr, szérum, gyanták)
• -kozmetikumok (hajlakk, körömlakk, parfüm, hajsampon, hajfesték, gyanták).
• -élelmiszerek (bárányhús, csirkehús, főzelékfélék, fűszerek, gyümölcsök, liszt, pulykahús, tojás).
• növények (csalán, fa- és kaktuszfélék, tengeri növények, henna).
• textíliák (gyapjú, gumi, selyem).
:(