„Túl kövér vagyok!”-kiáltanak fel a kamaszok, amikor tükörbe néznek. Ilyenkor belekezdenek a nagy koplalásba, és a végén újabb kilókkal gyarapodnak csak. Sokféle megoldás közül válogathat az, aki nem elégedett a külsejével, de vannak olyan módszerek, amelyek következményeivel nem is számolnak. A szervezet koplaltatása vagy éheztetése súlyos következményeket von maga után. Ugyanis, első sorban, ha csak koplalunk, nem csak a zsír szövet mennyisége csökken, hanem elsődlegesen az izmok épülnek le, majd azután indul meg, a raktározó szövet leépítése. Mozgással vegyítve a diétázást, természetesen mindez másképp zajlik. Azontúl, hogy az izmok leépülnek, az idegrendszerben is jelentős változások jönnek létre, mely visszafordíthatatlan folyamatokat eredményez, és főleg azt, hogy az éhezést követő, normális táplálék visszaállást, már többlet tápanyagnak érzékeli a szervezet, és eszerint fog reagálni is, a neuronok és neuron közötti kapcsolatok érzékenysége megnő, így a szervezet, a normál mennyiséget is többletnek érzékeli, és belefog a raktározásba. Ezért van az a jelenség, hogy jelentős súlycsökkenés után, akár a dupláját is vissza tudja szedni a szervezet, anélkül, hogy látványosan több táplálékhoz jut a szervezet. Így a súlycsökkenés elérésének legjobb módja, ha mozgással tesszük, és emellett, kevesebb kalóriájú ételt fogyasztunk. Ez nem jelenti azt, hogy az étrendünkön változtatni kell, hanem azt, hogy át kell kicsit szervezni a heti étlapunkat. Nemcsak a testünknek van szüksége a táplálékra, hanem az agynak is. Egy éhező agy nem fogja tudni ellátni a kötelességeit, legyen az munka, vagy tanulás.