LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Budapestről közvetlen út vezet Fótra, a Budapest – Veresegyház – Vác vonalon vasútállomása is van.
A település egyrészt – a hatalmas Károlyi birtok átalakításával létrehozott – gyermekvárosáról, másrészt a messziről látható, gazdag csipkézetű, négytornyos templomáról ismert.
A hatalmas park még jórészt őrzi régi, tájképi jellegét, benne szórtan helyezkednek el a kollégiumi és iskolai épületek. A park elején áll az oldalszárnyakkal bővített kastély. A XIX. sz. elején még a gróf Galánthai Fekete család tulajdona volt. A XVIII. századi,
földszintes épület fokozatos bővítésével kapta mai nagyvonalú, romantikus elemekkel ötvözött klasszicista homlokzatát. Az 1840-es években Ybl Miklós tervei alapján épült ki emeletes formára. A belsőben igen kevés maradt meg eredeti formában (ebédlő, könyvtárterem). Az íves kőlépcső és kőburkolat valószínűleg egy századvégi igényes felújítás eredménye.
Itt működik a Károlyi István Gyermekközpont, régi s ma még talán ismertebb nevén, a Fóti Gyermekváros. 1957-ben hozták létre az állami gondozásba kerülő gyerekek ellátására, nevelésére. 1957. november 15-én száz „honfoglaló” gyerek költözött be a nemzeti értékként számon tartott klasszicista stílusú fóti Károlyi-kastélyba. A kor viszonyaihoz képest nagyszabású építkezés eredményeként a 60-as évek elejére egy kilencszáz fő befogadására alkalmas összetett felépítésű és komplex nevelő intézmény jött létre. Óvodák, kollégiumok, általános és középiskola, könyvtár, mozi és színházterem, gyermekkórház, konyha, mosoda, strand és sok minden más igyekezett pótolni a családjukból önhibájukon kívül kikerült gyerekek részére a boldog gyermekkort.
Ma a Károlyi Gyermekközpontban több mint 300 gyerek él, 30 családszerű, 8-12 fős, vegyes, nemi és életkori összetételű csoportban.
1993-ban létrejött a Károlyi István Gyermekközpont Növendékeiért Alapítvány, amely segíti az intézmény törekvéseit, támogatja a rászoruló fiatalokat.
Fót rendkívül impozáns épületekkel (plébánia, iskola) övezett szakrális központjának tervezését Ybl Miklósra bízta Károlyi István. A korábbi templom átépítésével családja temetkezési helyét kívánta létrehozni. Az 1825-ben kezdődött építkezés a szabadságharc után, csak 1855-ben fejeződött be.
