Freudizmus

A rádió bevitte a lakásba a zenét, az irodalmat és a tájékoztatást. A programok, különösen a rádiósorozatok hallgatása a családi élet részévé vált. Ha valaki mégsem akart otthon ülni, akkor elment a moziba. 1929-től a kedvenc sztárok már beszéltek a filmvásznon, a következő évtized elejétől pedig színesben is láthatóvá lettek. A filmcsillagok nevét a világon mindenütt ismerték, róluk álmodoztak a szürke hétköznapokon, ruházatuk, hajviseletük utánzásával az emberek szinte beépítették őket mindennapi életükbe.
A sport mind az aktív résztvevők, mind a versenyeket és a mérkőzéseket látványosságként figyelő nézők számát tekintve tömegjellegűvé vált. Ezzel együtt járt az új, népszerű szórakozási formában rejlő, fantasztikus üzleti lehetőségek kiaknázása. 1921-ben vívták az Egyesült Államokban az első olyan profi ökölvívó mérkőzést, amely több mint egymillió dollár bevételt hozott. A sporteseményeket közvetítette a rádió, beszámoltak róluk a sportújságok. A kiemelkedő sportolókat nemzeti bálványként tisztelték, nevüket sokkal többen ismerték, mint a politikusokét és az írókét.
Az Egyesült Államok-beli New Orleansból indult el világhódító útjára a dzsessz. A„táncőrület” esztendeiben mindenütt járták a tangót, a foxtrottot, a shimmyt és a charlestont. A slágereket a rádió és a hanglemezipar tömegfogyasztási cikké tette.
A háborút megelőző évtized tudományos és művészeti irányzatai az 1920as években váltak szélesebb körben ismertté. Különösen divatossá lett a freudizmus. Sigmund Freud (1856-1939) osztrák pszichológus, a lélekelemzés (pszichoanalízis) megalapítója, felfedezte a„tudattalan”-t, amely azokat az emlékképeket, érzéseket, érzelmi konfliktusokat foglalja magában, amelyeknek a személy nincsen tudatában, mégis befolyásolják gondolkodási folyamatait, érzelmi reakcióit, viselkedését. E szempontból döntőnek tekintette a kora gyermekkori élményeket.
Az európai kultúra központja az 1920-as években a weimari Németizmusok ország, elsősorban Berlin.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Polgári ellenzék

Az ipari munkásság érdekeit a közéletben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselte. Célja széleskörű szabadságjogokat biztosító …

Leave a Reply