LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Magyarország legészakabbra fekvő vidékén, a Hegyközben fekszik Füzér. A település a nevét egy fűzfákkal övezett patakról kaphatta. A térségben még mindig az erdő a meghatározó természeti és gazdasági tényező.
A falu melletti vulkáni kúp tetején áll a Füzéri vár, amely az ország legszebb fekvésű vármaradványa. Az andezit kúp és az utóvulkáni eredetű gomba formájú szikla – amelyen a várrom áll – védett természeti értékeink közé tartozik.
A vár a legkorábbi Árpád-kori váraink egyike, a monda szerint az Aba nemzetség tagjai építették a XIII. század elején. A történelem folyamán többször királyi vár volt, 1389-ben a Perényi család birtokába került. A XV. században a lakóépületet bővítették, ekkor épült a várkápolna. A magyar királyi koronát Szapolyai János koronázása után 1526-ban ide szállíttatta Perényi Péter és egy évig itt őrizték.
A császári csapatok 1683-ban a várat felrobbantották, a Rákóczi szabadságharc idején már nem volt jelentősége.
A település római katolikus temploma a 13. századból származik, amelyet barokk stílusban 1759-ben átépítettek. A református templom mai formája 1832-ben született, a festett kazettás mennyezettel együttesen.
A Füzéri Tájház a Várhegy alatti részen található. A mestergerendába vésett évszám szerint 1879-ben épült a lakóház. A hegyközi kisparaszti gazdaságok lakóépítményeire jellemző volt a szoba-pitvar-komora-istálló térbeosztás, amelyet ennél a lakóépületnél is felfedezhetünk. A berendezési tárgyak között találhatunk tulipános ládát, görög katolikus vallási képeket, bölcsőt, valamint kézzel festett tányérokat. A lakóház portáján egy fa vázszerkezetes szekérszín őrzi a hagyományos gazdálkodás emlékeit.
