Kezdőlap / Társadalom / Történelem / Garibaldi hadjárata

Garibaldi hadjárata

A francia politika elutasítása akkor tetőzött, amikor III. Napóleon csapatai megszállták a félsziget déli részét. A Két Szicília királyságban II. Ferdinánd abszolutista politikát érvényesített. Utódja, II. Ferenc ugyanezt az utat kívánta követni, megerősítve szövetségét az Osztrák I Császársággal.
1860 áprilisában azonban kitört a monarchiaellenes népi felkelés.
Cavour támogatta a forradalmat, és megbízta Giuseppe Garibaldit, hogy biztosítsa a felkelés győzelmét. Garibaldi, aki szinte már gyerekkorában csatlakozott Mazzini Ifjú Itália nevű forradalmi szervezetéhez, részt vett az 1834-es piemontei felkelésben. Halálra ítélték, ezért Rio de la Platába menekült, ahonnét 1848-ban tért vissza, hogy ismét csatlakozzék népe küzdelméhez. Garibaldi visszatérése nagy visszhangra talált az olasz forradalmárok körében.
Cavour titkos támogatásával megszervezte a „vörös ingesek” expedícióját; egyenruhájuk színéről nevezték így őket. 1000 önkéntessel indult Quartóból (Genova) 1960. május 5-én, partra szállt Marsalában (Szicília), s nemsokára birtokba vette az egész szigetet. Garibaldi Nápoly déli oldala felől közeledett és szeptember 7-én bevonult és átadta a Hatalmat. Marche, Umb”Szicília lakói népszavazáson döntöttek a az egyesülés mellett. Gaeta II. Ferenc székhelye 1861 ban megadta magát 14-én a Torinóba összehívott országgyűlés kimondta a Királyság megalakulását. Nagy Britannia sietett elismerni az új államot. Nem sokkal így tett Franciaország is. Június 6-án meghalt Cavour. Garibaldi nem tudott beletörődni az önkéntes csapatok mellőzésébe, ezért megkísérelte elfoglalni Trento és Róma körzetet, csak-hogy Aspromonténál vereséget szenvedett és fogságba esett. Velence és Róma körzete kívül rekedt az új királyságból. Velence gondja megoldhatatlannak tűnt, amikor Olaszország, csatlakozva Poroszországhoz, szembefordult az Osztrák Császársággal. Az osztrákok legyőzték Olaszországot a cus-tozzai és Iissai csatában. A Habsburg-dinasztia meggyengítése céljából Napóleon Poroszország és Nagy-Britannia támogatásával elérte az 1866-ban aláírt bécsi egyezményben, hogy Velencét ismerjék el Olaszország részeként. Róma kérdésének megoldása sokkal nehezebb volt, mint hogy a Pápai Államot a francia csapatok őriztek. 1870-ben, amikor kitört a háború Franciaország és Poroszország között, a díszegységeket kivonták Rómából, és a frontra irányították őket. Alkalom nyílott ezzel arra, hogy az olasz csapatok elfoglalják a Pápai Államot, és népszavazást rendezzenek. Az eredmény döntő többségben Olaszország mellett foglalt állást, és Róma 1871-ben a királyság fővarosa lett.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

A Gulág-politika

Az elégedetlenség és a bírálat hangjait, a„túlzások” elleni figyelmeztetéseket – akár kommunistától, akár párton kívüli …

1 hozzászólás

  1. Nagy Gyöngyvér

    Cavour titkos támogatásával megszervezte a „vörös ingesek” expedícióját; egyenruhájuk színéről nevezték így őket. 1000 önkéntessel indult Quartóból (Genova) 1960. május 5-én, partra szállt Marsalában (Szicília), s nemsokára birtokba vette az egész szigetet. – 53 évvel ezelőtt???

Leave a Reply