LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A békeszerződések aláírásával nem tért vissza a „régi jó békevilág”, amelyről a déd- és nagyszülők még évtizedek múltán is ábrándozva meséltek. Az 1914 előtti korszakot a tartós békeállapot, a politikai stabilitás és a pénz értékének állandósága jellemezte. Természetesen korántsem jutott mindenkinek elegendő kereset, de az előre kiszámítható volt akár hosszabb időre is. hogy mit lehet a jövedelemért vásárolni. A „baba” márkát az 1920-as években vezették be.
A társadalom a háború természetes velejárójának tekintette, hogy minden megdrágult. Abba már nehezen törődött bele, hogy a többszörösükre emelkedett árak a fegyvernyugvás után sem csökkentek. Pedig így volt ez a győztes antanthoz tartozó európai országokban is, amelyek négy esztendő alatt szintén elvéreztek, elszegényedtek és eladósodtak. Az 1920-as évek elején Nagy-Britanniában minden a háború előttinek másfél-kétszeresébe, Franciaországban három-négyszeresébe került, bár ezekben az országokban megközelítőleg sem volt olyan mérvű a pénzromlás, mint a vesztes államokban. Az európai gazdasági zűrzavar az Egyesült Államok gazdasági és pénzügyi érdekeit is veszélyeztette, mert nem látta szavatolva a háború alatt nyújtott kölcsönök visszafizetését. Nyilvánvalóvá vált, hogy amerikai segítség nélkül Európa nem tud kilábalni bajaiból.
Az Egyesült Államokból az 1920-as évek végéig áramlott a hitelfolyam egy különös körforgás keretében. Anglia, Franciaország és kisebb szövetségeseik összekapcsolták kb. tizenkét milliárd dollárnyi amerikai tartozásaik visszafizetését a Németországtól követelt kb. harminchárom milliárd dollár jóvátétellel. Bejelentették, csak ebből hajlandók adósságaikat törleszteni. Németországban a gazdaság igen súlyos helyzetbe került a roppant háborús terhek és a külkereskedelmi mérleghiány következtében. Az infláció az 1920-as évek elején addig még soha nem tapasztalt méreteket öltött.
