Az idegsejtekből rövid és hosszú nyúlványok lépnek ki. Az egyes idegsejtek ezeken a nyúlványokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A rövid nyúlványok a dentritek, a hosszú nyúlványok az axonok. A hosszú nyúlványok építik fel az idegrostokat és idegpályákat.
Az egyes nyúlványokat myelint tartalmazó velős hüvely veszi körül. A myelin táplál, szigetel és izolál.
Ha a rostok körüli myelin valamilyen oknál fogva károsodik, az idegsejt és az idegrost nem képes ellátni normális feladatát.
Guillain-Barré-szindróma esetén az idegsejtek károsodása miatt érzészavarok, mozgászavarok, bénulások alakulnak ki.
A betegség rendszerint hirtelen kezdődik, a bénulások és érzészavarok egy-két hét alatt fokozatosan egyre több izomcsoportot érintenek.
A kórkép rendszerint körülbelül két hét múlva spontán gyógyul.
Ha azonban a kórkép krónikussá válik, a tünetek hónapokig is fennállhatnak. Ilyen esetben a regresszió nem teljes, a betegség maradéktünetekkel gyógyul.
Egyes esetekben az idegkárosodás következtében halálos kimenetelű nyelészavar, légzészavar léphet fel.
A szindróma kialakulásának oka nem teljesen tisztázott. Kialakulását sok esetben valamilyen fertőző betegség előzi meg. A fertőző betegség során az idegrostok gyulladása alakul ki. Egyes kutatások a betegség hátterében allergiás reakciókat, illetve immunrendszeri károsodásokat tételeznek fel. A Guillain-Barré-szindróma vírusfertőzések után is megfigyelhető. A betegség kialakulásában vegyszer okozta mérgezés is feltételezhető.
A szindróma esetén általános gyulladáscsökkentő gyógyszerek, illetve szteroid tartalmú gyógyszerek adása javasolt. Ha a betegség bakteriális fertőzésre vezethető vissza, antibiotikus kezelés szükséges.
A betegség során kialakult bénulások, mozgászavarok célzott gyógytornával csökkenthetők. A bénulások idején a végtagok, ízületek deformálódása, az izmok zsugorodása rendszeres passzív mozgatással előzhető meg.
A betegség az alsó végtagok károsodásával kezdődik. Zsibbadás, bizsergés, hangyamászásérzés jelentkezik a vádli és a comb izomzatában. A fájdalomérzet csökken. Egy-két nap alatt az alsó végtagok petyhüdt bénulása alakul ki. A bénulás alulról felfelé halad.
Az alsó végtagok saját reflexei gyengülnek, majd teljesen kiesnek.
A következő napokban a felső végtagok bénulása is kialakul. Előfordulhat, hogy a bénulás a törzs izmaira is ráterjed. Károsodhatnak a légző izmok is. Ebben a stádiumban a beteg gépi lélegeztetésre szorul.
A betegség rendszerint kettő-négy hét alatt lezajlik. A tünetek teljesen visszafejlődnek, a beteg maradéktalanul meggyógyul. A betegség egyes esetekben hosszabb lefolyású. Ilyenkor a regresszió nem teljes, maradéktünetek, bénulások, érzészavarok maradhatnak hátra.
Címkékbénulások érzészavarok idegsejtek izomcsoportok károsodás
Ezt mindenképpen olvasd el!
Vénás betegség
Eleinte esztétikai jellegű gondokat jelent, de megfelelő kezelés nélkül komoly, az életminőséget is befolyásoló betegséggé …