Gyermekkori élelmiszer-allergia

Életünk egyik legfőbb tevékenysége az étkezés. Ha bemegyünk egy hipermarketbe rengeteg féle élelmiszer közül, választhatunk. Azonban ezek közül vannak olyanok, amik allergiás reakciót válthatnak ki. Azt gondolná az ember, hogy az élelmiszer allergia nagyon gyakori jelenség, azonban a gyermekek 2 %-át érinti csupán, bár ez sokkal gyakoribb a fiatalabb gyermekek körében 5-8 %- ra tehető. Szerencsére a legtöbb gyermek már 3 éves korára kinövi az élelmiszer-allergiát.
Tünetei a zihálás és légzési nehézség, viszkető bőrkiütés, hányás, hasmenés, hányinger, hasi fájdalom és duzzanat a gyermek szája körül és torkán. Ezek a tünetek étkezés után gyakran nagyon gyorsan, percek alatt alakulnak ki, azonban van, amikor csak pár óra elteltével jelentkeznek. Azonban ha észleljük őket gyorsan cselekedjünk, mert a tünetek lehetnek enyhék, vagy nagyon súlyosak, attól függően, hogy mennyi élelmiszert nyelt le és mennyire allergiás az adott ételre. Súlyos reakció közé tartozik az anafilaxia, a nehézlégzés, duzzanat a száj és a torok körül. Ekkor rohamosan lecsökken a gyermek vérnyomása, sokkot kap, majd bekövetkezhet a halál. Minden esetben ajánlott rögtön orvoshoz vinni a kisgyermeket így elkerülhetjük a súlyosabb reakciókat.
Ilyen fiatal korban léphet, fel még a laktóz érzékenység. Ez a szervezet, laktóz enzim hiányából ered. Ez az enzim bontja le a tejcukrot. Olyan gyermekeknél jelentkezik, akik tehéntejet vagy a tejből készült élelmiszereket fogyasztanak. Mivel ez a reakció nem támadja meg az immunrendszert nem nevezhető igazi ételallergiának. Ha észreveszi, hogy gyermeke bizonyos ételekre érzékeny kerülni kell a fogyasztásukat. A leggyakoribb ételek is okozhatnak allergiát, ilyenek, pl. a mogyoró, diófélék, hal, tojás (különösen a tojásfehérje), tej szója és a búza. Ha gyermekünk etetése során észlelünk valamilyen allergiás reakciót pár hétig, vezessünk naplót étkezéséről, hogy megfigyelhessük mely ételekre érzékeny. Ha a szülő és a gyermek is érzékeny bizonyos ételekre, fontos hogy bevásárlás során megnézzük az adott termék címkéjét, hogy tartalmaz-e allergiát okozó összetevőt. Minden egyes étkezés után figyeljünk oda gyermekünkre, főleg az új ételek bevezetésénél. Vannak olyan élelmiszerek, amiket a gyermek fiatalon tünet nélkül meg tudott enni, azonban később allergiás reakciót vált ki a szervezetéből.
Az allergia elkerülése érdekében végeztethetünk allergia vizsgálatot gyermekünknél. Ilyen pl. a bőr vizsgálata vagy a RAST (radioallergosorbent vizsgálat), a vérvizsgálat. Fontos megelőzése az ételallergiának a családban fellépő allergiák megfigyelése. Csecsemőkorban az anya szoptassa gyermekét, ha még is tápszerre kényszerül, akkor viszont hipoallergén tápszer vásárlása az ajánlott. Azonban szoptatás során ajánlatos kerülni a tejet, halat, tojást, dióféléket, melyek allergiás reakciót válthatnak ki a csecsemőből. Ha gyermeke nagy élelmiszer-allergia kockázatának van kitéve, akkor 6 hónapos korig csak anyatejet kapjon. 6 hónapos kortól gyümölcslevekkel lehet kiegészíteni az étkezést majd a főzelékek bevezetésével. Azonban hüvelyeseket, mint pl. a bab, borsó csak később 7-8 hónaposan kapjon a gyermek. Hús-és fehérjetartalmú ételeket 8-9 hónapos korban ajánlott adni. Tejtermékek fogyasztását csak 1 éves kor után ajánlatos adni a csecsemőnek. Tojást 2 éves korig nem ajánlott, mogyorót pedig 3 éves kor után adjunk csak gyermekünknek.
Minden új étel bevezetése után várjunk legalább 3-4 napot, hogy megfigyelhessük a szervezet reakcióját az ételre.