LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Meglehetősen nehéz felmérni egy gyermek értelmi képességeit addig, amíg megfelelő fokú beszédkészségre nem tesz szert, vagyis nagyjából 3-4 éves koráig. Az intelligenciát addig csak a gyermek természetes viselkedésének megfigyelésével, majd a tapasztaltak nagyszámú hasonló korú gyermek átlagos fejlődési ütemével való összehasonlításával lehet vizsgálni.
A későbbi intelligencia előrejelzésére alkalmasnak vélt tényezők közé tartozik a figyelem, a hangokkal való ingerelhetőség, a tevékenységek gyakorisága és intenzitása, az ingerlékenység, a játékosság és a mosolygásra való hajlam. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy bár a magatartásformák ilyen vizsgálata megmutathatja a gyermek pillanatnyi fejlettségi szintjét, a jövőben kialakuló képességeit és tehetségét illetően nem tekinthető megbízható előrejelzésnek. A tökéletesen egészséges, normális értelmi képességű 3-4 éves gyermekek fejlődési görbéi igen eltérőek lehetnek, ám idővel ezek a különbségek nagyrészt kiegyenlítődnek.
Az úgynevezett habituáció sebessége azonban mutat némi összefüggést a gyermek későbbi intelligenciájával. A habituáció az a folyamat, amelynek során a gyermek hozzászokik az újszerű képi információkhoz, például egy élénk színű mintához, majd elveszíti az érdeklődését iránta. Minél hamarabb unja el magát a kisbaba és kezd mással foglalkozni, nagy valószínűséggel annál könnyebben fog tanulni a későbbiekben.
A járás és a beszéd korai elkezdése a legtöbb pszichológus szerint önmagában nem utal kiugró értelmi képességekre, viszont a beszélni tanulás gyorsasága, a szokatlan kíváncsiság, felfogóképesség és elszántság már igen.
