Népies nevei: kutyatej, pongyola pitypang, asszonyhűség, ebtej.
Eredete, előfordulása: Eurázsiai növény, hazánkban is mindenütt megtalálható. Nyirkosabb, füves helyeken, utak mentén, parlagokon, réteken, kertekben, főleg jól trágyázott kaszálón gyakori.
Jellemzői: Évelő növény. Aranysárga virágai zömében márciusban-áprilisban nyílnak. Levelei a gyökértörzsből fejlődnek ki, szár nélküli levélrózsát alkotva. Bármely részének letörésekor tejszerű nedv folyik belőle.
Termesztése: Házikertben nem szokás ültetni, hiszen a gyepben mindig előbújik, s ezért sokszor bosszankodunk. Lehet késsel, vagy úgynevezett acatoló szerszámmal kivágni a pitypangtöveket, de ha sűrűn nyírjuk a gyepet, akkor levelei előbb-utóbb egybeolvadnak a fű zöldjével. A gyökereket kora tavasszal szedjük föl, és hosszában elvágva, szellős, árnyas helyen szárítsuk! Ősszel kiáshatunk néhány tövet, és cserépben nevelve már télen is szedhetünk róla zsenge leveleket. Tartsuk a lépcsőházban vagy világosabb pincében!
Hogyan használjuk?
Fűszerként: Kora tavasszal a virágzás előtti, még zsenge levelekből finom, vitamindús salátát készíthetünk, később már kesernyéssé válnak. A levelek A- és C-vitaminban. nikotinsavban és ásványi sókban gazdagok. Szárított, pörkölt gyökereiből pótkávét készítenek.
Gyógyításra: Epehajtó, enyhe vizelethajtó, étvágygerjesztő, májvédő, méregtelenítő hatású, reumás és köszvényes panaszokat enyhít. A gyökér főzetét még cukorbetegségre is ajánlják!
Kozmetikumként:A levelekben található tejnedv kitűnő lágyító arclemosótejhez, hidratál is, arcgőzöléshez ugyancsak használható. A virágok főzetéből lemosó kozmetikum készíthető.