LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Már a kőkori ember is tudta, hogy ételei ízletesebbek, ha bizonyos füvekkel együtt süti, főzi, pörköli. Hazánkban már Mátyás király korában is nagy bőségben fogyasztottak „fűszerszámokat”, de körük akkor bővült igazán, amikor a török vándorkereskedők a földművelő népet is rávették a keleti fűszerek használatára. Egy 1601-ből származó szakácskönyv a jól bevált magyar fűszerek, köztük a kapor mellett a bors, a szegfűszeg, a gyömbér, a mustár használatát is említi.
Származása
A feltehetően Elő-Ázsiából származó kaprot (Anethum graveolens) igen kedvelték az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak. A középkori Európában szerzetesek termesztették a kolostorkertekben. Magját, levelét és szárát nemcsak ételek ízesítésére használták, de mint minden erős illatú növénynek, a kapornak is rontást, átkot űző, boszorkányság ellen hatásos varázserőt tulajdonítottak. Szászországban az volt a hiedelem, hogy aki kaprot dug a lábbelijébe, az a törvény előtt biztosan igazat kap. Ugyanitt szárított szárával almoztak, kapros vízzel itatták az ellés előtt álló teheneket és tisztították az istállókat.
Termesztése
Ha kaprot akarunk telepíteni, akkor szabadföldbe 30 cm sortávolságra vetjük a magját márciustól kezdve májusig szakaszosan, hogy mindig legyen a konyhánkban elegendő friss kapor. Ablakban egész évben termeszthetjük. Igénytelen növény, különösebb gondozást nem kíván, de a talaját rendszeresen lazítani kell, mert érzékeny a pangó vízre. Szélvédett helyen érzi legjobban magát, kedveli a sárgarépa és az uborka társaságát. Aromaanyagokban virágzás idején a leggazdagabb, aromája napsütésben a legintenzívebb.
Leveleit folyamatosan szedhetjük, termését azonban csak akkor, ha barnásra színeződött. Hajtásait frissen vagy szárítva, egészben vagy morzsolva fogyasztjuk. Fagyasztással is jól tartósítható.
Gyógyhatása
A teának leforrázott kapormag jót tesz puffadás, gázképződés és emésztési panaszok esetén, de nyugtató, köhögtető és vizelethajtó hatása is ismert. Serkenti a kismamák tejelválasztását.
