Az első bagolyszerű madarak valamikor a földtörténeti középidő felé jelentek meg a Földön. Az Antarktisz és néhány távoli sziget kivételével az egész világot benépesítik. A gyöngybagoly a világ majdnem minden részén megtalálható; ez a legelterjedtebb szárazföldi madárfaj. Alighanem ez a bagoly él a legközelebb az emberhez – a többi bagolyfajhoz képest -, mert legszívesebben csűrök, pajták, üres épületek tetején vagy templomtornyokon fészkel és pihen.
Az európai faj, a fehér mellű gyöngybagoly gyönyörű, puha tollazata a madár hátán aranysárga színű, szürke és fehér pettyekkel. A testalj fehér, a mellen olykor sárgásbarna árnyalattal és néhány kis fekete folttal. A szív alakú arc és a szárnyak alsó felülete tiszta fehér.
A gyöngybagoly étrendje főként apró rágcsálókból áll, de kisebb madarakat, például verebet is zsákmányol a fészkükből, sőt a denevért is elkapja, ha tudja. Éjszaka vadászik leginkább, de télen, amikor a fiókáit eteti, nappal sem tétlenkedi és zsákmányért indul. A zsákmányát a fészkéhez szállítja, és ott fogyasztja el.
Európában a gyöngybagoly párzási időszaka általában februárban vagy márciusban kezdődik. Egy pár egy szezonban két fészekaljat is fölnevelhet. A tojó általában 4-8 tojást rak le az arra alkalmas helyen – például háztetőn, agy egy odvas fában. Fészket ugyan nem rak, de köpetével kibéleli a fészkelő helyet, illetve más madaraktól sajátít ki fészket.
A tojások költése napokig tart, ez alatt hím tetei a tojót. Amikor eljön a fiókák kikelésének ideje, az apa még inkább belehúz, és sorba rakja a rágcsálótetemeket és egyéb zsákmányokat a fészkelő hely mellé. A fióka kikelése után a tojó összetöri és meg is eszi a héjakat. A kis baglyok 7-8 hetes korukig ki sem teszik a lábukat a fészekből. A fiókák a szülők sziszegős rikoltásához hasonló hangokat hallatnak.
Gyönyörű madár! :)
Élőben még csodásabbak! Volt szerencsém hozzájuk, mivel olyan környéken lakom, melyet szeretnek :) Sőt, tulajdonképpen lakótársak is voltunk, de ez hosszú történet :D