A gyöngykagyló egy osztrigafajta, amely gyöngyöt termel magából. A puhatestűek törzsébe tartozik, a többi csigához és kagylóhoz hasonlóan, a kagylók mindegyik példánya vízi faj. A gyöngyöt persze maga a kagyló állítja elő. Ha egy kisebb állat, parazita, homokszemcse kerül az osztriga kagylójának belsejébe, az folyamatosan dörzsöli, zavarja az állat puha testét, ezáltal fájdalmat okozva neki, és megemészteni sem tudja. Ezt izolációnak nevezzük. Ez ellen úgy tud védekezni, hogy egy mirigy segítségével, folyamatosan gyöngyházrétegekkel vonja be a zavaró tényezőt, ez ugyanaz az anyag, ami belülről a kagylót borítja.(A köpeny termeli). Így növekszik, gömbölyödik lassanként a gyöngy. Ma már természetesen mesterségesen is leutánozták ezt a folyamatot. Azokat nevezzük természetesnek, amelyek teljesen emberi beavatkozás nélkül keletkeztek, azaz amiket a kagyló a véletlenszerűen a belsejébe került anyagokra épít. ezek ritkák, és ennek következtében persze nagyon drágák is. a mesterséges gyöngy ennél olcsóbb, ez az amikor az ember juttat a kagyló belsejébe egy kis gyöngyház morzsalékot és az osztriga erre kezdi el építgetni a rétegeit. A gyöngyképzés mechanizmusa lényegében mindkét esetben egy és ugyanaz. Azonban a természetes gyöngyöket többre értékelik , mivel színviláguk is sokkal különlegesebb és egyedibb lesz maga a gyöngy is. Minél nagyobb egy gyöngy annál értékesebb mivel jóval több idő alatt alakul ki mint a náluk jóval kisebb gyöngyöcskék. Ennek hatására a kagylók közül ez az egyik legfontosabb a közgazdaságban.