LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Egy évvel ezelőtt egy energiaverseny indult el a világ egyetemei között. A zöld mérőszámokon alapuló megmérettetésen magyar siker született. A végső rangsorból kiderült, hogy jelenleg egész Kelet-Közép-Európa legzöldebb egyeteme a Szegedi Tudományegyetem. Hogy minek köszönhető az előkelő helyezés? Az elmúlt években több, mint 20 milliárd forintot nyertek pályázatokon, amelynek eredményeként több nagy beruházás történt, és jelenleg is folyik az egyetemen. Olyan megújuló energiaforrásokat használnak, mint a miniszolár, azaz napelemes rendszer, de megemlíthető az úgynevezett szürke víz, vagyis a szennyvíz hasznosítása is.
Az egyetem biológus tanszékeknek otthont adó épülete egy közel 30 négyzetméteres napkollektormezővel rendelkezik. Az új Rektori Hivatal épülete is olyan modern megoldásokat kapott, mint a csapadékvíz és a szürke víz hasznosítása, továbbá a mintegy 50 négyzetméteres napkollektormező.
A sörkollektor feltalálása is forradalmi újítás energiafronton. Ez olyan napkollektor, amely sörös-dobozokból épül fel, és meleg levegőt lehet vele előállítani. Hogyan lehetséges ez? A sörkollektor alsó és felső rész nélküli sörös-dobozokból készül. Azonos hosszúságú csövekké ragasztják őket, majd hőálló feketére festik a felületüket, és párhuzamosan egy gyűjtődobozba fektetik. A feketére festett dobozok hatékonyan szívják magukba a meleget. A mesterséges üvegházhatás elérése érdekében ezeket a sörös-doboz csöveket fa- vagy fémkeret fogja össze, eléjük pedig UV-álló, fényáteresztő borítást illesztenek, mellyel megakadályozzák a meleg „szökését”. A csövek mögé többrétegű szigetelés kerül ugyanezen okból. A fűteni kívánt helyiségbe egy ventilátor juttatja be a meleg levegőt. A sörkollektor nagy előnye, hogy házilag is elkészíthető, és üzemeltetése a mérések szerint óránként kb. 2-3 forintba kerül.
A világ egyik legnagyobb számítógépes és elektromos alkatrészeket gyártó vállalata idén mutatta be a világ első olyan LCD monitorát, amelynek működéséhez nem szükséges elektromosság.
Bár a technológia a napenergia használatának elvén alapul, maga a napenergia kifejezés azonban nem teljesen pontos. A monitor ugyanis nem magából a Napból, hanem a nappali vagy éppen a dolgozószobánk úgynevezett szórt fényéből szerzi be a működéséhez szükséges energiát. Mivel a félhomály a legjellemzőbb körülmény számítógép-használat közben, így direkt úgy alakították ki, hogy a monitor számára ennyi fény is elegendő legyen. A monitor szenzoros vevője az adott világítási szinthez állítja be a fényerősséget, tehát a környezeti fényviszonyoknak megfelelően világosodik, illetve sötétedik a képernyő.