LifePress Életmód magazin
A poratka az ember közvetlen lakókörnyezetében élő apró, a pókok családjába tartozó, élősködő. Napi rendszerességgel öt-hatszor ürít, hat hetente 50-200 petét is lerakhat. Táplálékuk a lehámlott bőr darabjai. Kitűnően kedvez a poratkáknak, ha a lakásban kisállat is él. Életterületük mint az emberé, szobahőmérsékleten „érzik jól magukat”. Leginkább az ágyak matracában, szőnyegekben élnek, és képesek a lakásban szálló porszemcséken eljutni a lakókörnyezetünk bármely szegletébe. Ürülékük és elhalt tetemük allergizál.
Mindezen információk tudatában könnyen belátható, hogy a poratka-allergiában szenvedő emberek, köztük jómagam is, rendkívül nehéz helyzetben vannak, hogy életüket mentesítsék az allergia okozat kellemetlenségek alól. Távol álljon tőlem, hogy bármely más allergiában szenvedő embertársam problémáira lekicsinylően tekintsek, de csak zárójelben megjegyezném, hogy például egy pollenallergia kifejezetten „idényallergia”, a téli hónapok akár gyógyszer szedése nélkül is átvészelhető.
Ezzel szemben a tárgyalt poratkát nem zavarják a hónapok, az év bármely szakában életképes, szaporodik, és sajnos ürít majd elpusztul, ami számunkra – ilyen típusú allergiában szenvedőknek – nem a megváltás, hanem maga a pokol.
Egyetlen tökéletes megoldás létezik a teljes atkamentességre: 1600 méter tengerszint feletti magasságba kell költözni, ott ugyanis nem élnek ilyen ízeltlábúak. Magyarország ebben a versenyben nem indul…
Ha már itt ragadtunk a „mélyföldben”, rengeteg apróságot tehetünk helyzetünk komfortosabbá tételéhez. Kiírtani úgysem tudjuk az összes élősködőt, viszont számuk már hétköznapi eszközökkel számottevően csökkenthető, amivel a mi életkörülményeink is jelentősen tudnak javulni.
Fontos, hogy naponta szellőztessünk, legalább a hálószobát, az ágyneműt legkésőbb hetente ki kell cserélni, magas hőfokon mosni (60° vagy felette, ha bírja az anyag), illetve ha tehetjük az ágyneműt fagyasszuk le egy-két napra, mínusz 18°C alatt ugyanis elpusztulnak az atkák. Ha fagyasztást is alkalmazunk, akkor azt mosás előtt tegyük, mert bár elpusztulnak a poratkák, de az allergén anyagok bennmaradnak az anyagban!
Hálószobát próbáljuk meg minél szárazabban tartani. Erre különféle párátlanító eszközöket hívhatunk segítségül. Személyes tanácsként, nem különösebben érdemes drága készülékekre költeni, kis légterű hálószobában tökéletesen megfelelő egy pár ezer forintos, tablettás párátlanító is. A tablettákat a legtöbb üzletben könnyen beszerezhetjük, és légköbmétertől illetve páratartalomtól függően egy tabletta 1-3 hónapig szárazan tartja a szoba levegőjét.
A fésülködést és törölközést semmiképpen se végezzük abban a helyiségben, ahol alszunk, hiszen ezzel plusz táplálékot biztosítunk a hívatlan élősködőknek!
A takarítás is kényes pont, hiszen nem mindegy, hogy milyen készülékkel porszívózunk: a hagyományos porszívózásnál az atkák, és ürülékük akár 60-70 %-a bennmarad a szőnyegben, ágymatracban, ráadásul a porszívó munka közben ezeket az allergéneket újra szétfújja a helyiség levegőjében a rácsos szerkezetű szűrők és porzsák miatt. Lehetőség van nagyon drága berendezéseket vásárolni, melyek a beszívott por 99%-át benntartják, viszont már észrevehető változás érhető el akár egy HEPA szűrős porszívó használatánál is.
A portörlést pedig csak nedves ronggyal végezzük, ezzel is megkötve a szálló porszemcséket.
A legnehezebb – legalábbis számomra az volt -, hogy minden „felesleges” tárgyat távolítsunk el szobánkból. A hálószobában, ha tehetjük csak az ágyat, és zárt bútorokat hagyjunk, a szőnyegeket és a függönyt is próbáljuk mellőzni. A függönyt, ha nagyon ragaszkodunk hozzá, dupla ablak esetén felszerelhetjük a két ablak közé.
Természetesen rengeteg szakember foglalkozik már hazánkban is a poratka elleni védekezéssel, professzionális eszközökkel és módszerekkel. A fent említett néhány teendő nem terheli pluszköltségekkel a pénztárcánkat és segítségükkel az atkamentesítés ciklusait 3-4 hónapról 5-6 hónapra kitolhatjuk, valamint jelentős állapotjavulást érhetünk el, és nem utolsó sorban közérzetünk is érezhetően jobb lesz!