Hipertónia – a népbetegség

A magas vérnyomás korunk népbetegsége. Egyes felmérések szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 15-20 %-a, a hatvan év felettiek több mint 50%-a szenved a kórban. Kialakulásában több tényező is szerepet játszik, hátterében különböző okok állhatnak. A mai ember rohanó életvitelével szinte együtt jár a magas vérnyomás kialakulása. A karrierépítés, gyermeknevelés, mindennapi feladatok ellátása mellett háttérbe szorul az egészséges élethez való ragaszkodás, az állandó stressz, egészségtelen táplálkozás, mozgáshiány, túlsúlyosság egyenes út a hipertónia felé.

Amennyire veszélytelennek tűnhet a magas vérnyomás betegség, annyi szövődmény kiváltásáért felelős, a korai felismerés elmulasztásával, a gyógyszeres kezelés hiányával súlyos egészségromláshoz, komoly betegségekhez vezethet. Magyarország vezető helyen áll a szív-, illetve érrendszeri megbetegedések okozta halálesetek lajstromán, mely nagymértékben a magas vérnyomásnak köszönhető. Szövődményei közül a legsúlyosabbak a koszorúér megbetegedései, keringési rendellenességek, értágulat kialakulása, agyi elváltozások – agyvérzés, veseelégtelenség, szívinfarktus.

Mivel a hipertónia sokáig nem okoz panaszt, így alattomosan, észrevétlenül fejti ki hatását. Az időben elkezdett kezeléssel a későbbi tünetek elkerülhetőek, a vérnyomás normál szinten tartása hosszú távon életmentő lehet.

Komoly tévhit, hogy a kor előrehaladtával növekvő vérnyomás elfogadható, mivel éppen a legyengült szervezet az, amely leginkább ki van téve a betegség káros hatásainak. A sejtek öregedésével együtt jár az erek, leginkább agyi vénák rugalmasságának csökkenése, az érelmeszesedés kockázatának növekedése, így idős korban gyakori a hirtelen bekövetkező agyvérzés, mely legtöbb esetben a biztos halált jelenti.