LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A legtöbb ember még ma is a homályban kétes praktikákat folytató gyanús alaknak képzelni a hipnotizőrt. Ha nem a hatalom-őrültet, a viktoriánus doktort idézi fel képzeletünk, aki gyanútlan áldozataira kényszeríti akaratát, akkor korunk színpadi hipnotizőrét, aki simulékony modorban bolondítja a lokál közönségét. Napjaink-jóllehet semmivel sem kevésbé titokzatos- hipnózisa azonban már a bűnözés, a gyógyászat és a pszichológia területén, komoly dolgok szolgálatában, új keletű tekintélyre tesz szert. Eddig semmilyen magyarázattal nem rendelkezünk a hipnózis természetéről. A hipnózist általában, mint transzállapotot, megváltozott tudatállapotot definiálják. A tudatállapot változásának foka az egyéntől függ. Egy hipnotizált csoportból néhányan mindenre emlékeznek abból, ami velük történt, mások semmire. Egy biztos csak, hogy mindannyian a hipnotizőr befolyása alá kerültek. Ez annyit jelent, hogy mindannyian elveszítik kontrolljuk, gátlásaik, szokásaik egy részét, amelyeket a nevelés és megszokás normális körülmények között ró ránk. Ha egy hétköznapi beszélgetés során bármelyiküknek azt mondaná valaki, hogy ő egy házőrző kutya, aki épp egy betörőt lát, akkor ez legfeljebb nevetésre ingerelné az illetőt. A hipnotizált személy azonban azonnal négykézlábra áll és ugat. A hipnotizőr az, akinek engedelmeskedni kell, a máshonnan származó parancsokat a hipnotizált figyelmen kívül hagyja, míg a hipnotizőrtől ellenkező parancsot nem kap. Még meglepőbb, hogy a képzett hipnotizőr olyan parancsokat is tud adni, amelyeket a transzállapot elmúltával is fog teljesíteni a hipnotizált személy. Ha például azt a poszt hipnotikus szuggesztiót adja, hogy ha a zenekar egy bizonyos hangot játszik, álljon fel és kiabálja azt, hogy hip hip hurrá, akkor az illető ezt megteszi, anélkül, hogy tudná, miért. a hipnózis, úgy látszik, kikapcsolja elménk azon részét, amely normális körülmények között viselkedésünket irányítja, tennivalónkat vezérli bármely adott helyzetben, anélkül, hogy gondolkodnunk kellene rajta. Átadjuk ezt a kontrollt a hipnotizőrnek valahogy, úgy, ahogy a pilóta átadja a repülőgép vezetését a földi irányítóknak, akik aztán a radar és a robotpilóta segítségével vezetik tovább a gépet. A hipnotizált ember viselkedését figyelve azt hihetnénk, hogy az a hipnotizőr erejét demonstrálja. Ez azonban illúzió. Az erő valójában a hipnotizált emberben van. És ezek az erők sokkal hatalmasabbak és potenciálisan sokkal értékesebbek, mint általában gondolják, annak ellenére, hogy számos komoly természetű demonstráció bizonyítja, mi érhető el hipnózis révén.
