LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az egyik lehetőség a társadalmi produkció és biológiai reprodukció időszakának szétválasztása, „eltolása” egymástól. A skandináv országokban a felsőoktatási intézményekben tanuló lányok szülését előnyösnek tartják még a tanulmányi idő alatt. Éppen ezért a kollégiumi szobák jelentős részében a gyermek számára is van hely. Így ugyan nagyobb a tanuló lányok megterhelése, de a vizsgák rugalmasabb kezelésével általában megoldható mind a főiskola-egyetem elvégzése, mind a gyermekek világrahozatala és gondozása. A pályakezdés időszakára ezáltal a lányok az egyik nagy hivatásukon – legalábbis az első egy vagy két gyermeken – már túl vannak.
Nálunk ennek a megoldásnak a technikai feltételei nem nagyon teremthetők meg. Inkább az „amerikai” megoldáson lenne érdemes gondolkodni. Az Egyesült Államokban ugyanis az utóbbi években jelentősen csökkent a huszonévesek szülési gyakorisága, míg a harminc éven felülieké számottevően emelkedett. Ennek bizonyítására elég egy adat: 1970 és 1979 között a 30-34 éves korukban először szülő nők aránya 66%-kal (!) növekedett. Erre az időszakra a nők már általában túl vannak a pályakezdés nehéz évein, és már jól beilleszkednek munkahelyükön. Ezt követően sokkal kisebb gondot jelent a szülési szabadság. Ráadásul a kiválasztott pályán már beilleszkedett nők többsége ilyenkor otthon is képes hasznos kiegészítő tevékenységre, például további képesítés megszerzésére.
Bizonyára sokakban felmerül a kérdés: mennyire hátrányos a szülési életkor kitolódása biológiai-genetikai szempontból? Most már nem számottevően. A harmincötödik év után ugyan az utódok genetikai kockázata némileg, a harmincnyolcadik év felett komolyabban, negyven év felett pedig jelentősen emelkedik.
