LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A mozgó és egymásnak ütköző tárgyak hanghullámokat keltenek a levegőben. A fül felfogja ezeket a rezgéseket, és hangérzetté alakítja őket. Sokféle hang jut a fülünkbe, a leejtett tű zizzenésétől a felszálló lökhajtásos repülőgép fülsüketítő robajáig. A fülünk három részre tagolható: a külső, a középső- és a belső fülre. A külső fülhöz tartozik a fülkagyló, valamint a fül rejtett belsejébe vezető (külső) hallójárat. A fül látható része, a fülkagyló parabolaantennaként gyűjti össze a levegőből a hanghullámokat, majd a hallójáraton át a belső fül felé tereli őket. A külső fül által felfogott hanghullámok a külső hallójáraton végighaladva megrezgetik a középfül bejáratára feszülő dobhártyát. A középfül csak nagyjából nyolcad akkora, mint a külső fül; voltaképpen nem más, mint egy kis üreg a koponyán belül. Kifelé a dobhártya határolja, de az Eustach-kürtnek vagy fülkürtnek nevezett vékony csövön át elöl az orrüreggel is összeköttetésben áll. Ezért egyezik meg a középfülben lévő levegő nyomása a külső légnyomással. Ha a légnyomás hirtelen megváltozik, fülünk kis idő múlva alkalmazkodik a változáshoz, de addig esetleg „pattog”. A középfül üregében három kis csont, úgynevezett hallócsontocska foglal helyet. Mindegyiknek jellegzetes alakja van: az egyik a kalapács, a másik az üllő, a harmadik a kengyel. A dobhártya rezgése először a kalapácsra tevődik át, s onnan az üllőn át a kengyelre, arról pedig a közép- és belső fület összekapcsoló ovális ablakra. A belső fülben a csiga alakítja át a rezgéseket az agy számára megfelelő elektromos jelsorozatokká, s meghatározó szerepet játszik az egyensúly érzékelésben is. a Belső fület az aggyal a sokvégződésű hallóideg köti össze. A három, folyadékkal kitöltött félkörös ívjárat és a két zsákszerű képződményt magába foglaló tornác az egyensúlyérzékelés szerve. A csigán három, folyadékkal kitöltött járat halad végig. A középső csigajáratban több sorban kicsiny, érzékelő szőrsejtek helyezkednek el; fölöttük rostos fedőlemez húzódik. Ezek az érzéksejtek alkotják a Corti-féle szervet: voltaképpen ez a hallószerv központja. A csigán végighaladó rezgések vagy nyomáshullámok az alaphártyát és a fedőlemezt előre- és hátramozgatják, s azok mozgásukkal elhajlítják az érzékszőröket. Az elhajló érzékszőrökből indulnak el az agyba az ott majd hallási érzékletté váló jelsorozatok.
