Hogyan hat az alkohol az agyra?

Az az alkoholmennyiség, ami egy korty sörben, borban vagy röviditalban van, percek alatt bekerül a vérkeringésbe és onnan az agyba. Ott az alkohol gyorsan eléri az agykéregnek azt a területét – a neokortexet -, ahol több más tevékenység mellett a társas viselkedésünket befolyásoló jelek feldolgozása is folyik. E jelek némelyike óvatosságot idéz elő, s az emberekkel való érintkezésben szorongást vált ki.
Az alkohol valamiképp hatástalanítja ezeket a gátló jelzéseket, aminek egyik eredményeként azok, akik például egy koktélpartin feszélyezve érzik magukat, egy pohár ital elfogyasztása után oldottabban kezdenek viselkedni. Az egyik elmélet szerint ennek az az oka, hogy az alkohol gátolja a gamma-aminovajsav (GABA) nevű ingerületátvivő anyag működését, amely alapvető a neokortex szorongást kiváltó impulzusainak létrehozásában.
Egy pohár szeszes ital elfogyasztása után a májnak körülbelül egy órára van szüksége, hogy lebontsa a vérben keringő alkoholt. Ha egy óra alatt 30 cl-nél több alkoholt fogyasztunk, az már a vérben marad, s mind több jut el belőle az agyba. Ott a központi idegrendszer egyre mélyebb részeit éri el, s egyeseknél aluszékonyságot, másoknál harciasságot okoz. Egy brit vizsgálat szerint az alkohol kiváltotta agresszív magatartás egyik magyarázata az lehet, hogy az ittas ember tévesen értelmezi az arckifejezéseket. Azért kezd verekedni, mert haragot vagy lenézést vél fölfedezni a másikon. Ha a vér alkoholszintje meghaladja a kritikus értéket, az agytörzs, amely az alapvető zsigeri működéseket (pl. a légzést) irányítja, többé nem tudja ellátni feladatát. Ilyenkor beszélnek heveny alkoholmérgezésről, amelynek nincs ellenszere. A halál fulladás következtében áll be.