LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A nyolcvanas évek végéig nem igazán voltak finomak, de már a 20. század elején is gyártottak koffeinmentes kávékat. Gyártása húsz évvel ezelőtt a koffein káros hatása miatti félelemnek köszönhetően nagy sikernek örvendett. A nagy keresletnek köszönhetően javult fel az íz, hiszen addig az egészségmániások kis táborával a kis profit miatt nem törődtek igazán a kávégyártók. 1987-ben azonban nőni kezdett a fogyasztás, és a még nagyobb eladási számok érdekében a színvonal fejlesztését tűzték ki célul, ez főként a kávébab minőségétől függött, hiszen maga a koffein lényegében íztelen, a koffeinmentes és koffeintartalmú kávé között ma már nehéz is különbséget tenni csak kóstolás által.
Az első koffeinmentesítő eljárást a Kaffee Hagnak köszönhető, lényege az volt, hogy a felgőzölt kávébabból magas nyomás alatt, szinte folyékony halmazállapotú széndioxid segítségével vonták ki a koffeintartalmat, ennek elvégzéséhez viszont elég költséges felszerelés szükséges. Ennél elterjedtebb módszer volt a felgőzölt, felmelegített zöld kávébab metil-kloridos oldatban történő áztatása, ami során 3% koffein marad csupán a kávéban, az íz anyagok megmaradása mellett, ez után következik a pörkölés. Ezt az eljárást azonban az ózonrétegre káros hatása miatt 1995-ben betiltották.
A legdrágább a Swiss Water Method elnevezésű eljárás, amikor a gőzkezelt kávébabot forró víz és szénszűrő használatának segítségével koffeinmentesítik. Mivel a hosszadalmas folyamat során az ízanyagok egy része is távozik, ezért utólag ízkoncentrátum hozzáadására van szükség.
