LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A legtöbben, de különösen a fiatalok el sem tudják képzelni az életet televízió nélkül. Ma már természetesnek találjuk, hogy gombnyomásra szemünk elé varázsolhatunk minden fontos eseményt, bárhol történjék is a világban. Régen csak a kiváltságos rétegek értesültek a világ eseményeiről, és ők is csak jókora késéssel. Manapság viszont bármelyikünk részt vehet, mondjuk, egy királyi esküvőn Londonban, figyelemmel kísérheti az olimpiai játékokat Atlantában, és végignézheti egy erdőtűz pusztítását. A külvilágot semmi sem hozta olyan közel az otthonokhoz, mint a televízió.
A tévén keresztül saját környezetükben leshetjük meg a föld ritka állatait, és izgulhatunk értük, hogy életben maradjanak. Többek között ezért tudjuk átérezni környezetünk fenyegetettségét, ha savas esők pusztítanak, vagy ha eke szántja a trópusi esőerdők területét. Okkal féltjük a technikai civilizációtól városainkat és saját magunkat is. Mindez valóban új a nap alatt.
A múltat ma többen és jobban is merik, mint eddig bármikor. Míg régen csak a tudósok igazodtak el az ősi civilizációk között, manapság számtalan tévénéző állíthatja joggal, hogy saját szemével látta a szentföldi ásatásokat vagy az ógörög építészet egy-egy remekét. Bár a nagyközönség ismeretei gyakran felületesek, az emberi tudás alapjai hihetetlenül kiszélesedlek.
A mai ember állagosan tovább él, mint elődei. A hosszabb élettartam életmódi-változtatásra is lehetőséget teremt – ez is olyan kérdés, amiről a tévében nap, mint nap szó esik. A televízió megsokszorozta a szórakozás iránti igényünket. Egy csapásra kedvenceinkké váltak a legkülönbözőbb népszerű személyiségek: műsorvezetők éppúgy, mint dalénekesek. Jogot formálunk arra, hogy mindenről saját véleményünk legyen. Mindezek a változások az önmagunkról való véleményalkotásban és az embertársainkhoz való viszonyunk lélektanában is éreztetik hatásukat.
