A 19. század végén Hollandiában, egy véletlenszerű mutáció révén bukkantak rá egy sokkal kisebb súlyú, és törpe termetű-a testvéreitől eltérő kinézetű- kisnyúlra. A törpe gén egy természetes mutáció folyamán jött létre, és ezt a gént hordozzák azóta is a holland törpenyulak. A holland nyuszi őse még nem teljesen úgy nézett ki mint a mai, színe eleinte fehér volt, és piros szemei voltak. Később létrejött a következő típus, a fehér bunda, kék szempárosítással, ez Németországban terjedt el, majd elkezdték tenyészteni is.
A fajtiszta holland törpenyulak a lehető legkisebb termettel rendelkeznek, és szigorú úgynevezett százpontos rendszerben vizsgálják, a versenyeken a faj jellemzőit.
A következő előírásoknak kell megfelelnie, egy holland törpenyúlnak:
- a testének rövidnek, a vállaknak szélesnek kell lenniük;
- a mellső lábai a kezeirövidek, és egyenesen állnak;
- a füle egyenesen felfelé áll, bőséges szőr borítja, maximum 5 cm hosszúságú;
- a fej a testnek az egyharmadát teszi ki, nagyobbacska, és szélesebb, mint a többi nyúlnál, a nyaka pedig alig látható, rövid;
- hátsó lábai is egyenesek, a farka közvetlenül a gerinc alatt ér véget, egyenes állású;
- a szőre bármilyen színű lehet, rendkívül puha.
A fajta további jellemzője, hogy a holland törpenyúl rendkívül élénk, nem hajlamos a betegségekre, érdeklődő, nyitott természete van. Maximális testsúlya felnőtt korában másfél kilogramm.
Természetesen minden nyúl szép, és nem fontos versenyre vinni őket, egyáltalán nem az a fontos hogy más megelégedjen velük, hanem az, hogy a gazdája szeresse. Ha elég szeretet, törődést kap a nyúl boldog lesz, és hálával fejezi ki mindazt, amit kap. A lényeg nem a fajtisztaság, hanem az egészség.