LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az osztálytársadalmak íratlan szabálya volt, hogy a feleség csak azonos vagy magasabb társadalmi osztályba, rétegbe tartozhat. A kölcsönös, személyes vonzalom mellékes vagy tizedrangú tényező ; a házasság létrejöttét a két érdekelt család megegyezése dönti el. A megegyezést rendszerint hosszas alkudozás előzi meg. A cserére kerülő értékek gyűjtőfogalma a nászajándék, melynek különböző formái voltak: l. a férj nászajándéka a nő családjának, 2. a család ajándéka a férjnek (ez a hozomány), és 3. a férj ajándéka a feleségnek a nászéjszakát követő reggelen (mintegy kártérítés vagy vigaszdíj az elvesztett szüzességért). Később egyes országokban a nászajándékot egyedül a nő családja adta, mint hozományt, míg a férfi óvadékot helyezett letétbe számukra. A házasság így lassanként adásvételi ügylet lett, amelyet a
nő feje felett intéztek; róla döntöttek, de nélküle.
Végül is mennyiben változtatta meg a magántulajdon, az osztálytársadalom kialakulása a házasság formáját?
Általában azt szokták mondani, hogy a civilizáció kezdete egyben a monogámia (egynejűség, illetve egyférjűség) általánossá válását jelentette. Ez azonban csak részben igaz. Ahogyan Engels írta, a monogámiát a férfiak találták ki a nők számára; magukra nézve azonban egyáltalán nem tartották kötelezőnek. A törvényes örökös biztosításához „a nő monogámiájára volt szükség, a férfiéra nem, úgyhogy a nő e monogámiája egyáltalán nem állt útjában a férfi nyílt vagy leplezett poligámiájának”. A többnejűséget jó néhány patriarchális társadalomban egészen a mi korunkig hivatalosan is engedélyezték; de illegálisan mindenütt megtalálható volt, ha másként nem, a prostitúció formájában. Ezért állapíthatta meg joggal Engels, hogy a prostitúció a monogámia kiegészítő intézménye.
