LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Románia 1944. augusztus 23-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belülre került. 25-étől román támadások érték a Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt. Horthy kormányzó, az átmeneti német hatalmi megingást kihasználva, 29-én Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnökké. Az új kormányfő legfőbb feladata az ország minél gyorsabb kivezetése a háborúból. A szovjet fővárosban (a nyugatiak immár egyértelműen ide utasították a magyar vezetést) október 11-én Faraghó Gábor vezérezredes által aláírt ún. előzetes fegyverszüneti feltételek tartalmazták a németek megtámadásának kötelezettségét is, továbbá előírták az 1937. december 31-éri érvényben volt határok mögé történő visszatérést.
Október 15-én a rádióban beolvasták a kormányzó proklamációját a fegyverszünet kéréséről. A„kiugrást” azonban egyáltalán nem készítették elő. A„Legfelsőbb Hadúr” parancsainak a németbarát szellemben nevelt tisztikar, s különösen a vezérkar nem engedelmeskedett. A németekkel együttműködő katonai vezetők lefogták a kormányhű tábornokokat. Nehezítette Horthy helyzetét, hogy Miklós fiát, egyetlen még élő gyermekét, a németek október 15-én túszként foglyul ejtették.
„Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette. A hazájuk sorsáért felelős kormányzatok le kell, hogy vonják ennek következményeit, mert amint ezt a nagy államférfi, Bismarck mondotta: egy nép sem áldozhatja fel magát a szövetséghűség oltárán. Történelmi felelősségem tudatában meg kell, hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük. Olyan nép, amely egy már elveszett háborúban szolgalelkűséggel
idegen érdekek védelmében utóvédharcok színterévé engedné tenni apáitól örökölt földjét, elvesztené a világ közvéleménye előtt megbecsülését.”
