Ez az óriási macska sárga-fekete bundájával kiválóan rejtőzködik Közép- és Dél-Amerika dzsungeleiben, mocsaraiban és bozótosaiban. Nehezen vehető észre az árnyak között még akkor is, ha éppen melletünk áll… Ám nem emiatt találkozhatunk egyre kevesebb jaguárral.
Élőhelyük az Egyesült Államok déli részétől egészen Dél-Amerika legdélibb sarkáig tartott, de ma már csak körülbelül feleekkora területen élnek.
Ennek egyik oka a bundájukért folytatott könyörtelen vadászat. Az 1970-es évek közepéig évente többezer példányt öltek meg, tízezerszámra exportálták gyönyörű prémjüket szerte a nagyvilágba. Mára a szabadon élő jaguárok száma mindössze kb. 15000 lehet.
Másik oka a az erdőirtás: a Vadvédelmi Társaság egyik tanulmánya szerint a jaguár élőhelyének mintegy 40 százaléka pusztult el a fakitermelés és az erdős területek szántóföldekké alakítása következtében. Mexikóban minden percben egy futballpálya nagyságú terület tűnik el a jaguár (és vele együtt sokezer állat) élőhelyéből és vadászterületéből. Napjainkban a jaguár mind a nyolc alfaja veszélyeztetett és kipusztulásra ítélt.
A Washingtoni Egyezmény a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása céljából jött létre, melyhez csaknem 200 ország csatlakozott. Ez az egyezmény illegális tevékenységnek nyilvánítja többek között a jaguár kereskedelmi célú vadászatát, és védett területeket hoznak létre, hogy megóvják a jaguár természetes élőhelyét. A világ első jaguárrezervátuma 1986-ban alakult, a Belize-i Cockscomb Basin vadrezervátum részeként. Ezenkívül Mexikó a Yucatán-félszigeten lévő Calakmul bioszféra-rezervátum trópusi erdőiben több mint 150000 hektárnyi területet tart fenn kifejezetten a jaguárok számára.
Csak a jövő a megmondhatója, mennyire lesznek sikeresek ezek az erőfeszítések, hogy megóvják az amerikai dzsungelek királyát.
CímkékDél-Amerika dzsungel jaguár rezervátum vadászat veszélyeztetett fajok Washingtoni Egyezmény