LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Idegen nyelv tanulás motivációja az iskolában
Az idegen nyelv tanulást, napjainkban alapvetően befolyásolják, a megnövekedett társadalmi igények, az érdekeltek kedvező hozzáállása, motivációja, továbbá a mind szélesebb körben elterjedő kommunikatív nyelvtanítási eljárások. Különösen az angol nyelv iránt nőtt meg az érdeklődés, mivel ez a mindennapi életben is egyre inkább jelen van (pl: média, informatika…). A célnyelvvel való érintkezés lehetőségeinek nagy száma általában kedvezően hat a nyelvtanulási kedvre.
A közelmúlt közoktatási adatai szerint, a diákok hasonló arányban tanultak németül és angolul. De a napjainkban zajló változási folyamat, az angol egyre nagyobb térhódítása felé hat, ami a német, és más élő idegen nyelvek rovására történik. Egy 2000-ben végzett felmérés szerint, minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál magasabb arányban tanulnak gyermekeik a közoktatásban angolul. Ugyanakkor, az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekei magasabb arányban tanulnak németül.
A nyelvtanuláshoz való hozzáállást, alapvetően befolyásolja az attitűd milyensége. Az iskola, hatással bír az attitűdökre, de az attitűdök vissza is hatnak a tanulásra. Ezért könnyebb kedvező eredményt elérni azokkal a tanulókkal, akik az adott tantárgyat örömmel tanulják, és készek elmélyedni benne. Általánosságban elmondható, hogy a tantárgyakhoz való viszony, az iskolában eltöltött évek függvényében folyamatosan romlik. Az idegen nyelv azonban a kivételek közé tartozik. Rendszerint, a hetedik évfolyamig romlik ennek megítélése, a hetedik és a kilencedik évfolyam között pedig jelentősen javul. A jelenség okai között tartható számon az idegen nyelv jelentősebb középiskolai szerepe. Így a középiskola végére, az idegen nyelv a legkedveltebb tantárgyak közé tartozik.
A tanulók motivációjában jelentős egyéni különbségek vannak. Az eltérés, az osztályok átlagos motiváltságában is felismerhető. Erre azért érdemes figyelmet fordítani, mert az egyes gyerekek tanulási motivációja, jelentősen függhet az osztályt átlagosan jellemző tanulás iránti motivációtól. A tanulási énképet vizsgálva, szembeszökő, hogy nincs jelentős különbség az irodalom-, a történelem-, és az idegen nyelv –tanulási énkép átlagai között. Ugyanakkor, jelentősen magasabbak az értékek, mint a matematikatanulási énkép esetében. Az eltérés a gimnazisták esetén a legnagyobb. Tehát levonható a következtetés, hogy a tanulók többsége lényegesen sikeresebbnek véli magát a humán tárgyakból, mint matematikából. A tanulási motiváció és a tanulási énkép között az említett négy tantárgy mindegyikénél (így az idegen nyelv esetében is), közepes erősségű összefüggés fedezhető fel. Ugyancsak közepes erősségű összefüggések megléte jellemző a humán tárgyak tanulási énképei között. Azonban, a matematikatanulási énkép nem ad jelentős összefüggést a humán tárgyak énképével. A tanulók önbizalma összefüggést mutat a tanulási motivációval és az iskolai énképpel. Úgy tűnik, hogy az életkor előrehaladásával, a motívumok függetlenednek egymástól.
Gyakori kritika, hogy a közoktatásban nem eléggé hatékony a nyelvoktatás. A diákok tudása rendkívül színes képet mutat. A hagyományos feladatlapokon általában magasabb teljesítményt érnek el, mint a kommunikatív feladatok esetén. Ez arra utal, hogy az iskolai nyelvoktatás erőteljesebben hat a hagyományos nyelvtani kompetencia fejlődésére, mint a kommunikatív készségekre. Azonban ez kevésbé van összhangban a gyakorlatban használható nyelvtudás igényével.
Az idegen nyelv tanulásának hajtóerejére, több tényező is befolyással bír. Az iskolában, a tanulók motivációja és tanulási eredménye kölcsönösen hat egymásra. Ugyancsak meghatározó a szülők iskolázottsága. Befolyásoló tényezők a korai tapasztalatok. De épp így a továbbtanulási tervek, a jövőbeli elképzelések is motiváló szerepet játszhatnak. A nyelvek tanulására irányuló motiváció kérdése, azért emelhető ki a többi tantárgy kapcsán felvetődő hasonló problémák közül, mert napjainkban az idegen nyelv ismerete egyre nagyobb gyakorlati szerepet nyer.
