LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Mars a négy kőzetbolygó közül a legtávolabbi. Rozsdás vöröses színe miatt „vörös bolygónak” is szokták nevezni, de nevét a rómaiak hadistene után kapta. Változatos földi alakzatai között találunk mély szurdokvölgyeket, de itt vannak a Naprendszer legmagasabb vulkánjai is. A Marsnak igen ritka légköre van, amelynek átlagos légnyomása a felszínen mintegy 6 millibar (ez a földfelszín légnyomásának kevesebb mint 1%-a). A légkör főleg szén-dioxidból áll, és rózsaszínűnek tűnik, mivel igen finom vasoxid porszemcsék lebegnek benne. Nagyobb magasságokban fagyott szén-dioxidból és vízjégből álló ritka felhők vannak jelen, de nyaranta magasabb csúcsoknál is képződnek ilyen felhők. A Mars hideg, száraz bolygó. Ott, ahol soha sincs csapadék, az átlagos felszíni hőmérséklet -63 °C. Télen a sarki régió felhői deresedést okoznak. A Marsnak igen dinamikus időjárási rendszere van. A déli tavasz és nyár idején felmelegedett szelek fújnak délről az északi félteke felé, amelyek helyi porfelhőket kavarnak fel. Ezek akár 1000 m magasságra is felszállnak, és hetekig is megmaradhatnak. A magasabb szintű szelek hatalmas porviharokat hozhatnak létre, amelyek azután a bolygó nagy területét beborítják. A Marsnak vannak alacsony szintű, uralkodó szelei is, amelyek évszázadok óta fújnak végig a felszínen, különböző homokalakzatokat létrehozva. Mivel a Marson a szelek nagy sebességgel pásztázzák végig a felszínt, a korai meteorbombázások nyomait eltüntették, ezért kevés kráter tanúskodik a korai szakaszról.
