A 12. században jelent meg az inkvizíció, amely a „tévelygő eretnekség kinyomozására” lett létrehozva.
Szerte Európában – és persze azon kívül is- emberek ezreit állították „bíróság” elé, ahol vélt, vagy valós indokokkal kínozták őket.
Persze, természetes módon ,a hihetetlen fájdalom és sokk hatására olyan irreális vádakat ismertek be, amelyeken a mai, felvilágosult emberek már nevetnek.
A kínzások igen kreatívak, és embertelenek voltak, vegyünk hát górcső alá párat!
Nyújtólétra:
Az elítéltet egy padszerű szerkezetre fektették, majd hatfelé csigákhoz rögzítették. A folyamatos nyújtás eredményekét a végtagok ínszalagjai elszakadtak, és a végtagok kifordultak helyükről. Egy kisebb csigához kötötték a nemi szervet és a köldököt is. Ha a hóhér nem megfelelő körültekintéssel dolgozott, akkor az áldozat elájult, és megfulladt.
Spanyolcsizma:
Az áldozat lábát vastag deszkák közé szorították, és négy deszkalapot a lábhoz is kötöztek. Ezután a deszka és a láb közé éket kalapáltak, a bíró ítéletétől függően több darabot. Az ékek által összeszorított deszkák a lábak valamennyi csontját szilánkosra törték.
Zsákbamacska:
A zsákbamacska korántsem olyan kedves játék, mint amilyennek ma ismerjük…
Eredete a következő:
A boszorkánynak kikiáltott edényt egy hatalmas zsákba tették, és mellé helyeztek 4-5 macskát.
A zsák száját bekötötték, és egy kötél segítségére felhúzták egy fára.
Itt elkezdték botokkal ütni.
A fájdalom hatására a macskák karmoltak, szó szerint élve nyúzták meg a velük egy zsákban lévő áldozatot.
Ha figyelembe vesszük ezen tortúrák embertelen mivoltát, hamar rájövünk, hogy ezek a kínzások az emberi élet semmibevételére alapultak.