LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A bánya-, az energia- és a kohóiparban a bauxitbányászat, a timföldgyártás és az alumínium kohászat megindulása és gyors felfutása, valamint a villamosenergia termelés négyszeresre növekedése 1921 és 1938 között jelenős, eredmény volt.
Ebben az időben épült a tatabányai, a bánhidai és az ajkai erőmű. Az 1930as évek elejére befejeződött a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása. Jelentős árvízvédelmi munkálatokra került sor, és megépült a csepeli szabadkikötő.
A kereső népesség megoszlása tekintetében hazánk az agráripari országok (pl. Spanyolország, Portugália, Lengyelország) jellegzetes arányait tükrözte. Az iparforgalmi népesség (ipar, kereskedelem, közlekedés) a 30-as évek végén a kereső népesség 35%-a volt. A gazdaság fejlettségi szintjét mutató nemzeti jövedelem 1937-38-ban 120 dollár fejenként, míg az európai átlag 2(X) dollár volt, a legfejlettebb országoké 3-400 dollár között mozgott. Ennek alapján a korabeli Magyarország a közepesen fejlett országok közé sorolható.
Demográfiai helyzetkép
A városiasodás – hasonlóan az iparosodáshoz – lassan haladt előre. Nagyarányú lakosságnövekedés csak Budapesten és környékén történt. Pécs és Baja mellett erőteljesebben csak néhány újonnan iparosodó város fejlődött. (Magyaróvár, Békéscsaba, Vác, Győr). Egy sor város – részben olyanok,
amelyek az új határok következtében a perifériára kerültek – visszaesett a fejlődésben. A városiasodás elmaradottságára utal a tanyai és pusztai, illetve a külteleki lakosság nagy száma: több mint a népesség 20%-a.
A szomszédos országokhoz csatolt területekről kb. 350 ezren települtek
át. Az Amerikában bevezetett szigorú bevándorlási korlátozás miatt ugyan- Trianon hatása akkor jelentősen csökkent a tengerentúlra irányuló kivándorlás.
Magyarország népessége 1930-ban 8,6 millió főt tett ki. Nemzetiségi szempontból a térségben leginkább megközelítette a nemzeti állam fogalmát. 1930-ban a lakosság 92%-a magyar anyanyelvű volt, a nyelvet a lakosság 98%-a beszélte. A legnagyobb nemzetiség, a németség, 470 ezres lélekszámával 5,5%-ot tett ki.
A lakosság foglalkoztatási összetétele bizonyos mértékig eltolódott az ipar és a szolgáltatás javára, míg a mezőgazdaságból élők száma csökkent. Ennek következtében növekedett a városi lakosság aránya. 1920-ban a népesség 11,7%-a, 1941-ben 12,5%-a élt Budapesten. További 56 város lakóinak részesedése 18%-ról 22%-ra emelkedett.
