LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
„Kire bízzam a picit?” Ez az első kérdés, amit meg kell fontolnunk alaposan, ha vissza kell mennünk dolgozni. Ha csemeténk elég nagy és érett ahhoz, hogy társaságban töltse a nap egy részét, esetleg számunkra is egyértelmű, hogy szeret gyerekek között, felkereshetjük a lakhelyünk közelében lévő bölcsődét. Ha az intézmény tudja fogadni a gyermeket, feltétlenül ismerkedjünk meg a helyi szokásokkal, a dadusokkal, nevelőkkel, akik a kicsivel foglalkoznak majd. Nagyon fontos, hogy jó érzéssel hagyjuk ott a kicsinyünket, biztonságban tudjuk őt, ne legyenek fenntartásaink. A beszoktatást megkönnyíti, ha a pici érzi, hogy szülei biztosak döntésükben, és jó kezekben tudják őt. A bölcsőde több ingert nyújt a picinek, mintha egyénileg vigyáznak rá. Ez segít a képességek és az alkalmazkodási készség fejlődésében. A szülők pedig nemcsak hasonló korú babákkal és szüleikkel ismerkedhetnek meg és köthetnek barátságokat, hanem szakmai kontrollt, visszajelzést és segítséget is kaphatnak a nevelőtőktől, gondozóktól. A gyakori betegeskedés az első években szinte elkerülhetetlen, hiszen a kisgyermek immunrendszere sok új vírussal és fertőzéssel találkozik,de egy idő után ez megszűnik. Fel kell azonban készülni erre az időszakra is, hogy a csöppségre mindig vigyázhasson valaki, akkor is, ha beteg. Bár költségesebb megoldás, sok szülőnek azonban megnyugtatóbb érzés egy magánkezdeményezésben létrejövő babafoglalkoztatóban hagynia a kicsit. Itt talán kisebb létszámmal működik a csoport. Ám azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a figyelem és a szakértelem nem attól függ, hogy állami vagy magánintézménybe adjuk gyermekünket, hanem a dadusok személyiségétől, habitusától.
