Izland igen fiatal sziget, kialakulása kb. 56 millió évre tehető, de ma is formálódik, alakul. Reykjavík füstölgő öblöt jelent, így nevezték el a vikingszármazású őslakok, akik először pillantották meg. A vik = öböl szó egyébként Izland számos településének nevében megtalálható. A közelében egy csodálatos természeti képződményt tekinthetünk meg. 1963-ban egy halászhajó legénységének szeme láttára nőtt ki a habokból Surtsey, ami nem más, mint egy vulkán.
.Reykjavíkban nem láthatunk füstöt, nincs kályha, mert természetes termálvízzel fűtik a lakásokat.
A belföldi repülőtér feletti dombról ragyogó kilátás nyílik Izland fővárosára. Dombtetején „gyöngynek” nevezett furcsa építmény, hatalmas melegvíztartályokat rejt. Előtte szobrok, az egyik szoborcsoport rock zenészeket ábrázol. Egy ilyen termálvízben, gazdag országban, minden valamire való falunak van uszodája.Itt látható a Hallgrímskirkja-nak nevezett hatalmas templom, melynek előtermében Leifr Eiríksson (kb.980-1020) szobra áll,akit az amerikaiak Izland felfedezőjének tartanak. Izland csatlakozott azoknak az országoknak szövetségéhez, akik felségvizeiken betiltották a bálnavadászatot. A bálna les viszont divatossá vált a turistaprogramok között, persze senki sem garantálja, hogy a bálnáknak épp a szervezők által felmutatott időpontban legyen exhibicionista mutatványokhoz kedvük.
Sajnos 2003-ban Izland kutatási célokra 38 bálna elejtésére engedélyt adott.
A döntést azzal indokolták, hogy az izlandi vizeken több mint 4000 bálna él, amelyek 2 millió tonna halat esznek évente. Konkurenciát jelentve a szigetország halászainak. Reykjavíktól délnyugatra kénkristályokat lerakó gőzök árulkodnak a felszínalatti magas hőmérsékletről. A geotermikus látnivaló neve Krýsuvík. Sok izlandi geológus úgy tartja, hogy a közeljövőben akár izzó láva válthatja fel a gőzkitöréseket. A hely nem veszélytelen, és ha az aktivitás növekszik, le is zárják kordonokkal a körzetet. Krýsuvík egyébként a Reykjavíktól nyugati irányban húzódó Reykjanesbær félszigeten van. Ez a félsziget is része az Izlandon délnyugat északkelet irányban végighúzódó pásztának. Amelyben a legtöbb aktív vulkán, geysír, fumarola találkozik. A savas hatású kénes gőzök, gázok, fantasztikus színeket varázsolnak a talaj felszínén. Annak ellenére, hogy Izland az egész földön a legnagyobb természetes gőz és forró víz készletekkel rendelkezik, az ország villamos energia ellátásában a geotermikus erőművek mindössze 7 % -ot képviselnek, az elektromos áram többségét vízi erőművek biztosítják. Márciusban az egész égboltot átívelő sarki fény volt látható Izland déli részén fekvő Jökulsárlón gleccsertónál. A sarki fény nem más, mint a Föld mágneses terébe behatoló napszél. A nitrogénatomok ibolyaszínűek, míg az oxigén atom zöld színben pompázik. Gyönyörű látvány.
Címkékbálnavadászat gejzír geotermikus erőmű geysír Izland kénes gőz reykjavík sarki fény surtsey sziget termálvíz
Ezt mindenképpen olvasd el!
Dublin
Szeretik a smaragd zöld tájakat? Az ódon, viktoriánus-kori épületeket? A szűk utcákat? A festői környezetet? …