LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Valamely fertőző betegség nagyobb számú vagy tömeges előfordulását a magyar nyelvben egy szóval fejezzük ki: „járvány”.
Időbeli jellegzetességek. A fertőző betegségek előfordulásában időbeli eltérések is megfigyelhetők.
a) Vannak betegségek, amelyek meghatározott évszakokban szabályszerűen nagyobb számban fordulnak elő. Ezt a tulajdonságot hívják szezonális (évszakos) ingadozásnak. Hazánkban pl. a szalmonellózis és a dizentéria nyáron okozza a legtöbb megbetegedést, a vörheny és az influenza pedig az őszi-téli hónapokban. Általában a bélfertőzések nyáron, a légútiak télen gyakoribbak, de ez alól kivételek is vannak. Az idényjellegű ingadozások még nem teljesen is mertek.
b) Az időbeli eltérés másik formája a ciklusos ingadozás vagy periodicitefs. Ezen azt értjük, hogy egyes fertőző betegségek többéves, többé-kevésbé szabályos időközökben nagyobb számú megbetegedést okoznak. Általában azzal magyarázzák, hogy nagyobb járványok alkalmával a fogékony lakosság nagy része átesik a fertőzésen és védetté válik. Újabb járvány csak akkor keletkezhet, ha újra elegendő számú fogékony ember lesz a népességben. Hazánkban p1. a védőoltásokat megelőző időben a járványos gyermekbénulás általában 5-6 évenként, a kanyaró 2-3 évenként fordult elő az átlagosnál jóval nagyobb számban. A járványügyi munkában szükség van a fertőző megbetegedések és halálozások számszerű előfordulásának ismeretére. Egy-egy fertőző betegség elterjedtségéről a megbetegedések területi és életkorok szerinti megoszlásáról, a védőoltások hatékonyságáról stb. – tehát olyan adatokról, amelyek a fertőző betegségek elleni küzdelem szempontjából fontosak – számszerű adatok tájékoztatnak.
