A bejelentésre kötelezettek közé 45 betegség tartozik. Legtöbbjükről nemcsak bejelentést, hanem kijelentést is kell tenni. Nemcsak a biztosan megállapított eseteket kell jelenteni, hanem a kérdéses fertőző betegségre gyanús eseteket is.
A beteget a gyógykezelő orvos, illetőleg a beteget kezelő egészségügyi intézmény jelenti. A bejelentést a diagnózis vagy a gyanú megállapítása után 24 órán belül kell megtenni. A bejelentésre piros, kijelentésre zöld nyomtatványok szolgálnak. A bejelentő- és a kijelentőlap két részbál áll. Egyik szelvénye az illetékes közegészségügyi-járványügyi felügyelőségen (KJSz) át a megyei KÖJÁL-hoz, másik szelvénye közvetlenül az OKI Járványügyi osztályára kerül.
Valamely fertőző betegség fontossága vagy tömeges előfordulása miatt azonban szükség lehet azonnali, sürgős értesítésre is, hogy a megfelelő intézkedések mielőbb megtörténhessenek. Ezért meghatározott esetekben a megbetegedéseket az előírt nyomtatványokon kívül telefonon vagy telexen is jelenteni kell az illetékes KÖJÁL-nak (pl. diftéria, hastífusz, közösségben előforduló ismételt megbetegedés stb.). és az OKI Járványügyi Osztályának (pl. járványos gyermekbénulás stb.). A bejelentett fertőző betegeket működési területén minden körzeti orvos (és körzeti-gyermekorvos) nyilvántartja. A megyei és a fővárosi nyilvántartást a KÖJÁL-ok, az ország egész területéről jelentett fertőző megbetegedések nyilvántartását pedig az OKI végzi.
A fertőző betegek elkülönítése. A fertőző betegeket általában fertőzőképességük tartamára el kell különíteni. A fertőzőképesség tartama az az időszak, amelyben a kórokozó a fertőzött személyről más személyre vagy fertőzött állatról emberre, illetve fertőzött emberről állatra terjedhet. A fertőző beteg kórházban vagy otthon különíthető el.
Címkékbejelentés betegség diftéria fertőzés immuitás járvány kanyaró kijelentés köjál vörheny
Ezt mindenképpen olvasd el!
Egészségre nevelés
Igen nagy az egészségügyi intézményekben uralkodó higiénés viszonyok járványügyi jelentősége. A kórházak, rendelőintézetek és az …