LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Közvetett mozgatóerők
A járványfolyamat közvetett mozgatóerőinek vagy másodlagos tényezőinek azokat a természeti és társadalmi tényezőket nevezzük, amelyek önmagukban – tehát a három elsődleges tényező nélkül – nem okozhatnak fertőző betegségeket, de a járványfolyamat mindhárom elsődleges tényezőjére – kedvezően vagy kedvezőtlenül – hathatnak és ily módon a járványügyi helyzetet számottevően befolyásolják.
Természeti tényezők
A legjobban ismert a természeti tényezők hatása a fertőzés terjedésére, főként a rovarok által terjesztett betegségek esetén. Ugyanis a betegségeket terjesztő ízeltlábúak életéhez meghatározott hőmérsékleti és nedvességi viszonyok szükségesek (pl. a maláriát terjesztő Anopheles szúnyog a tavasztól őszig terjedő időben találja meg a kedvező életfeltételeket, a legyek számára a 20 °C feletti hőmérséklet a legkedvezőbb stb.).
Hat a természeti tényező az ember magatartására is. Például télen az emberek zsúfoltabban élnek, kevesebbet szellőztetnek, ezek a körülmények kedveznek a cseppfertőzéssel terjedő betegségeknek.
A természeti tényezők befolyásolják egyes foglalkozások idejét, pl, a földeken végzett mezőgazdasági munkáét is. Ennek megfelelően pl. a tetanusz, amely régebben főleg mezőgazdasági sérülésekhez társult, a mezőgazdasági munkák időszakában, májustól októberig volt a leggyakoribb.
A természeti tényezők az ember fogékonyságára is hathatnak, ugyanis pl. a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma stb. az ember ellenálló képességét befolyásolhatja.
A természeti tényezők hathatnak a fertőzés forrására is. Így pl. az állatokról emberre terjedő betegségek csak ott fordulhatnak elő, ahol a fertőzőforrást képező állat életéhez szükséges természeti, földrajzi, éghajlati feltételek meg vannak.
