Ahogy a kisgyerek gondolkodása bővül és bonyolultabbá válik, egyre fontosabb lesz a játék. Továbbra is a játék révén tanul meg újabb dolgokat, kezdi a világot olyannak látni, amilyen a valóságban. Korábban a játék háziállatokat szétválogatta, fajta szerint csoportosította, helyükre tette. Most már más szemmel látja őket, megérti, hogy van olyan életmód, amely más, mint az övé, például ahol ilyen állatok vannak. Így válnak érthetőbbé és kézzelfoghatóbbá számára azok a dolgok, amelyekről nincsenek személyes élményei. A játékban érzelmeit is egyre jobban le tudja vezetni. A játék baba a védelmezés és gyengédség érzéseit váltja ki belőle. Ugyanaz a játék agresszív ösztöneinek levezetésére is alkalmas lehet, amelyeket durvának, antiszociálisnak minősítenénk, ha emberek ellen irányulnának. A játékon keresztültámad fel benne az érdeklődés mások iránt. Ha a ruhásdobozból kiválasztja és felveszi a katona, a doktor bácsi vagy az öreg néni öltözékét, eljátszhatja az ő szerepüket, beleéli magát az ő életükbe. A játék segítségével fejlődik ki benne a tulajdon fogalma. Amikor védelmezi egy új, kedves játékát vagy a saját „házát”, megtanulja azt is, hogy tiszteletben kell tartania mások tulajdonát. A játék érdeklődésre, önállóságra, vállalkozó kedvre és értelmi fejlődésre serkent. A mechanikai játékok, az összerakós játékok az elemző gondolkodást serkentik. A kreatív készségeket fejleszti a festés, rajzolás, agyagformázás és az összerakós játék. A nagyobb gyereknél a kísérletezést teszik lehetővé az olyan játékok, mint a játék mikroszkóp, a nagyító, a távcső, a bűvészkellék. Ezekben a játékokban megtanulja a nehézségeket leküzdeni.