LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A bankrendszer két szintre tagolódik, a kereskedelmi bankok felett áll a „bankok bankja”, a jegybank, Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank.
A XIX-XX. században vált világszerte a jegybank az államok központi bankjává. Az Alkotmány, valamint speciálisan az MNB működéséről szóló törvény is foglalkozik a témával.
A szervezet elsődleges célja az ár stabilitás megőrzése és hosszú távú fenntartása. E feladatát az ország gazdaságpolitikájával és egyéb célkitűzéseivel összhangban valósítja meg, de mégis személyi, működési és pénzügyi függetlenségben minden más szervezettől és személytől.
Alapvető feladatai a bankjegyek kibocsátásának kizárólagos joga ( emissziós monopólium ) , a deviza és aranytartalékok kezelése, a kereskedelmi bankok hitelezője és számlavezetője, valamint az állam bankja.
Emissziós monopóliumának köszönhetően az MNB tulajdonában van a Pénzjegynyomda és a Magyar Pénzverde.
A hitelintézetek bizonyos szempontból függésben állnak tőle, hiszen vezeti pénzforgalmi számlájukat valamint a pénzállományon keresztül ellenőrzést gyakorol felettük. Amennyiben egy kereskedelmi bank likviditási nehézségekkel küzd és ezt nem tudja megoldani, lehetőség van rá, hogy jegybankpénzt igényeljen és kapjon a központi banktól, ennek azonban komoly feltételei vannak.
Az MNB az állam bankjaként vezeti a Kincstár, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és az Államadósság Kezelő Központ számláját. Törvény tiltja, hogy a központi költségvetés hiányait a jegybankon keresztül történő segítséggel oldják meg.
A szervezet szabályai „jegybanki rendelkezésként” jelennek meg, ezzel egyféle szabályozási funkciót is ellát. Alakítja és szabályozza a belföldi fizetési módokat,
Részvénytársasági formában működik , részvényei az állam tulajdonában vannak. Legfontosabb szervei a Közgyűlés, a Monetáris Tanács, a felügyelő bizottság, az elnök és az alelnökök. Tagjai feladatukat pártpolitikától függetlenül kötelesek végezni.
