Fordulat jobbra
1932 őszén a befolyásos politikai csoportok egyetértettek abban, hogy csak erőskezű kormány képes megszilárdítani a gazdasági válságba belerokkant rendszert. A kormányzó október 1-jén Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek. A hajdani vezérkari százados, majd 1919-tő) aktív politikus ,.őrségváltás” határozott, erőszakos egyéniségéről volt ismert. Nem volt titok ún. fajvédő Programja programja sem, amelynek képviseletére 1924-ben külön pártot alakított. Sajátos magyar totális eszmerendszert kívánt kidolgozni. Célja az volt, hogy felszámolja a parlamentáris kormányzást és az ellenzéket, bevezesse az egypártrendszert, megszüntesse a szabadságjogokat, és önmagának „vezéri” jogokat biztosítson. Gazdasági tekintetben „őrségváltásra” törekedett. Ez a pozíciók újrafelosztását jelentette az úri középosztály javára, a zsidó burzsoázia, valamint a nagybirtokos arisztokrácia visszaszorításával. Annak érdekében, hogy növelje elképzelései társadalmi támogatottságát, széleskörű szociális reformprogramot hirdetett.
1928-ban Gömbös látszólag behódolt Bethlennek. Feloszlatta a Fajvédő Pártot, és visszatért a kormánypártba, honvédelmi államtitkárságot, majd 1929-tol miniszteri tárcát vállalt. Programjáról nem mondott lc soha, azonban jó politikai érzékkel rendelkezett, és a hatalomrajutás érdekében hajlandó volt engedményekre, programja átmeneti felfüggesztésére, reformjainak elhalasztására.
Miniszterelnöki kinevezésekor bejelentette, hogy felülvizsgálja álláspontját a zsidókérdésben. Belenyugodott továbbá abba is, hogy nem oszlatja fel a képviselőházat. Tehát azzal a kormánypárttal működik együtt, amelyben neki nagyon kevés híve volt, és túlnyomó többsége a bethleni kormányzati rendszer változatlan fenntartását támogatta. Gömbös kormányzásának első, kompromisszumos szakasza az 1935. márciusi választásokig tartott.