LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Kongresszusnak nem volt joga adót, vagy vámot hirdetni, ezért a kormánybizottságok pénz híján meglehetősen tehetetlennek bizonyultak. Azt még csak el tudták dönteni, hogyan mérjék fel, és adják el a nyugati földeket, és azt is, hogyan alakítsanak először territóriumokat, majd új államokat, a külügyi és pénzügyi problémákkal azonban már nem tudtak megbirkózni. Az adót csak kérhették az egyes államoktól, amelyek jó esetben el is küldték a kért összeg negyedét. Az államadósság kamatai pedig rohamosan emelkedtek, az ország hitele megszűnt. Egyes államok értéktelen papírpénzzel árasztották el a piacokat, a háború idején eladott kontinentális kötvények visszatérítésére pedig semmi remény nem volt. Az egydolláros kötvény mindössze 15 centet ért.
Talán az volt a leginkább megalázó tapasztalt, hogy az európai nagyhatalmak nem vették komolyan az Új-világban létrehozott köztársaságot. A területe óriási volt ugyan, a lakossága is gyorsan növekedett, a 18. század elején még csak 250 ezer lakosa volt, a függetlenség kikiáltásának évében már tízszer ennyi. Ám Európában általános volt a meggyőződés, hogy a köztársasági államforma csak az olyan apróbb államokban lehet életképes, mint Svájc, Hollandia, vagy Velence. Nagyhatalomnak azonban egyiket sem tekintették, és a gyenge amerikai kormányzat sem tudta meggyőzni az európai diplomatákat arról, hogy komolyan kellene venniük. A függetlenségi háborút lezáró párizsi békeszerződés szerint Nagy-Britanniának ki kellett volna ürítenie valamennyi egykori erődjét az USA területén. A britek azonban a kanadai határtól délre több erődöt is megszállva tartottak, arra hivatkozva, hogy az amerikaiak is megszegik a békeszerződést.
